Európa-szerte óriási problémát okoz a cégeknek, hogy a kintlévőségeik jelentős részéhez egyáltalán nem nem jutnak hozzá. Ahogy a Privátbankáron korábban megírtuk, 350 milliárd eurónyi követelést nem tudnak behajtani a cégek. Az Intrum Justitia követeléskezelő 31 országban végzett felmérése szerint néhány ország kivételével mindenhol romlott a helyzet.
Magyarországon tavaly a követelések 4 százalékát soha nem kapták meg a cégek, vagyis 1000 milliárd forintos veszteség termelődött. Felfalusi Péter, a követeléskezelő vezérigazgatója szerint a magas leírások kedvező "mellékhatása", hogy a tisztítás miatt jelentősen csökkent a 90 napon túli nem teljesített fizetések hányada.
A magyar vállalatok esetében az átlagos fizetési késedelem 27 napról 25 napra csökkent, amiben főként a hitelezők türelmetlensége, a gazdaság tisztulása és az állam fizetési fegyelmének javulása játszik szerepet. Továbbra is saját pénzügyi nehézségeik miatt nem fizetnek a cégek, az adminisztrációs hibákból fakadó nemfizetés visszaesett - mondta a szakember.
Rövidebb határidők
Magyarország július elsejétől alkalmazza azt az uniós irányelvet, amely csökkentené a fizetési határidőket. Négy fontos változás lesz a Szecskay Ügyvédi Iroda összefoglalója szerint:
- a számlákat 30 napon belül ki kell fizetni, ha másként nem állapodtak meg a felek,
- megállapodhatnak 30 napnál hosszabb fizetési határidőben, az azonban nem haladhatja meg a 60 napot. Azok a szerződések, amelyek ennél hosszabb határidőt rögzítenek, megtámadhatóak.
- emelkedik a késedelmi kamat mértéke, mégpedig úgy, hogy a tartozásra az adott félév első napján érvényes jegybanki alapkamat + 8 százalékpont összeget számíthatnak fel,
- késedelmes fizetés esetén pedig legalább 40 euró behajtási költséget is követelhet a számla kibocsátója.
A késedelmes fizetésekre vonatkozó jogszabályt, a 2013. évi XXXIV. törvény rendezi. A jogszabályt itt olvashatja el.
Miért probléma a késedelmes fizetés?
Egyszerű a válasz. A kisebb cégek a szó szoros értelemben csődbe mennek, ha nem kapják meg időben a pénzüket, de a nagyobbaknak is komoly nehézségeket okozhat a jelenség.
Vegyünk példának egy olyan vállalkozást, amely a különböző segéd- és betanított munka elvégzésére szerződik egy építőipari céggel, amely társasházakat épít. Az alvállalkozó minden nap a szerződésben meghatározott számban biztosítja a munkásokat az építkezésen. Letelik az első hónap, az alvállalkozó kiszámlázza a munkát. Közben kifizeti a járulékokat a munkások után, valamint megfinanszírozza a dolgozók szállítását is.
Jobb esetben sikerült megállapodni egy 45-60 napos fizetési határidőben, ami azt jelenti, hogy legalább 2,5-3 hónap mire pénzéhez jut, ha kifizetik időben. Ha nem, akkor több, miközben továbbra is fizetnie kell minden költséget. A kevésbé tőkeerős kisvállalkozások nehezen tudják több hónapra előre megfinanszírozni a költségeket. Nem ritka, hogy a vállalkozó még a házára is hitelt vesz fel, hogy működtetni tudja a céget. Szerencsés esetben aztán elkezdik kifizetni a számlákat és a helyzet lassan rendeződik. Csakhogy pont az építőiparban van a legnagyobb gond a nemfizetések miatt.
Még mindig sok cég dől be
Bár valamelyest javult a helyzet, még mindig sok cég dől be Magyarországon. És, ahogy évek óta, úgy most is az építőiparban volt a legrosszabb a helyzet. A Bisnode adatai szerint ebben az ágazatban az év első három hónapjában több mint a cégek 6 százaléka csődölt be.
Nem véletlen, hogy július elsejétől ebben az ágazatban más szabályozást is bevezetnek. Ahogy megírtuk, a lánctartozások visszaszorítása miatt létrejön a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, amely az építési szerződésekhez kapcsolódó teljesítéseket ellenőrzi majd. A szervezet lényege, hogy a kifizetések miatt induló bírósági eljárások idejét drasztikusan lecsökkenti. Abban segít, hogy ezek a problémás esetek 3-4 hónap alatt megoldódjanak.
Az állam mutat rossz példát?
Egy, a Privátbankárnak név nélkül nyilatkozó felszámolási szakember az egyik legnagyobb problémának a likviditási nehézségeket tartja. Leépültek a hitelek és sok cég a legegyszerűbb finanszírozási formához fordult, vagyis nem fizeti ki, vagy csak késve a beszállítókat. Ha ez sem elegendő, akkor előbb-utóbb nem fizeti be az adókat, végül már a dolgozók fizetését is visszatartja.
Szerinte hatékonyabban lehetne felszámolni a lánctartozást és kezelni a késedelmes fizetés miatt kialakult helyzet azzal a gyakorlattal, amelyet Romániában alkalmaznak. Annak az a lényege, hogy az adóhatóság nemcsak attól a cégtől hajthat be, amelyik tartozik neki, hanem attól is, amelyik annak a cégnek tartozik, amelyik neki tartozik.
A szakember szerint ugyanakkor Magyarországon az is problémát okoz, hogy sok esetben pont az állam az, aki nem fizet időben. Példának a zárolásokat említette. Ilyen esetben ugyanis az állam nem kevesebb szerződést köt, hanem kevesebbet fizet ki - ez pedig a már említett cégbedőlésekhez vezethet.
Szigorúbb szabályok, jobb fizetési morál?
Bár az építőiparon kívül is vannak ágazatok - fuvarozók, élelmiszeripar stb.-, ahol folyamatosak a csődeljárások, de alapvetően már most is tisztul a kép - mondta a Privátbankárnak Pertics Richárd, az Opten Informatikai Kft. céginformációs vezetője. A szakember szerint egyedül a vendéglátóipar, ahol még mindig 10-12 százalékkal több céget alapítanak, mint amennyi megszűnik.
Ugyanakkor - tette hozzá Pertics - az új szabályok hatására a renitens nemfizetők, akik eddig próbáltak ügyeskedni, előbb-utóbb visszaszorulnak. Már most is jellemző, hogy egyre több beszállító tájékozódik a leendő vevőiről. Ráadásul, aki teheti, a különböző hitelbiztosításokkal próbálja meg kivédeni a nehézségeket. A céginformációs vezető szerint fizetési és etikai szempontból is tisztul a piac.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
