A szükséges hatósági engedélyek megszerzésével sikeresen lezárult az Aegon Hitel Zrt. értékesítése. A vállalatot a nem teljesítő hitelállományával együtt az Intrum Justitia Zrt. vásárolta meg.

Tudatosabbak lettünk, ha a kikapcsolódásról van szó.

Lerövidítik az Intrum Justitia nevét.

Befejeződött az Intrum Justitia pénzügyi vetélkedője.

Pénzügyi tudatosságról szóló verseny indul középiskolásoknak.

A magyar fiatalok fontosnak tartják a takarékoskodást, és 51 százalékuk havi rendszerességgel tesz félre. Az Intrum Justitia Európai Fogyasztói Fizetési Jelentésének eredményei alapján elmondható, a magyar fiatalok tudatosak a pénzügyi döntéseiket illetően. Elsősorban saját lakásra gyűjtenek, ezzel pedig teljesen más preferenciáik szerint kezelik a megtakarításaikat, mint kortársaik Európa más országaiban.

Európa közel harmada nem képes arra, hogy időben visszafizesse tartozásait. Az okok is egyre egyértelműbbek.

Az Erste Banktól átvett ügyfeleknek még a héten levelet küld a követeléskezelő.

Lezárult a bank nem teljesítő jelzáloghitel-portfóliójának eladása.

Egy felmérés szerint a magyarok többsége nem tud rendszeresen pénzt félretenni. Azok pedig, akik mégis havonta meg tudnak takarítani, átlagosan csaknem 36 ezer forintot tesznek félre. Viszont az is kiderült, a megkérdezettek közel fele nem engedhet meg magának előre nem látható kiadást, anélkül, hogy ne kellene kölcsönhöz folyamodnia és csupán negyedük nyilatkozott úgy, hogy nem kérne kölcsön ilyen esetben.

Az Intrum Justitia követeléskezelő elnöke szerint a jegybankok megbuktak a gazdaságot stimuláló intézkedésekkel, így elmaradt a várva várt fellendülés a munkaerőpiacon. Ráadásul nem túl rózsás a tartozáskezelés helyzete sem az unióban, ami még egy lapáttal rátesz a munkanélküliségi ráták bebetonozására egyes országokban, pedig futná új alkalmazottra.

A fiatalok (legalább) kettős szorításban vannak: körükben messze a legmagasabb a munkanélküliég, ugyanakkor a legkevésbé értenek a pénzügyekhez.

Fonák a helyzet: miközben egy-egy állami megrendelés hosszú távra biztosíthatja a jövőt a cégnek, meglehet, hogy be is dönt - az állam ugyanis fizet, de észvesztő késésekkel. A probléma nem magyar specialitás - derült ki az Intrum Justitia felméréséből.

Nem túl bizalomgerjesztő a fizetési fegyelem Európában és hazánkban sem: bár az átlagos fizetési idő rövidül, a leírási veszteségek növekednek, s a cégvezetők szerint egyre többen nem azért nem fizetnek időben, mert nincs miből - derült ki az Intrum Justitia felméréséből

Több európai háztartás rosszabb pénzügyi helyzetben van, mint két vagy három éve – és ötévnyi recessziót, megszorítást és növekvő munkanélküliséget követően nem képesek időben kifizetni a számláikat.

Általában majd' egy hónapos késéssel fizetnek a cégek egymásnak. Ez az átlag, amitől van sokkal hosszabb is, így mire pénzéhez jutna a vállalkozás, már rég lehúzta a rolót. A késedelmes fizetést, és így a cégek bedőlését is visszaszorítaná az a törvénymódosítás, amely júliustól szigorúan szabja meg a határidőket és a szankciókat.

Európában minden korábbinál magasabbra emelkedett tavaly a behajthatatlan követelésekből eredő veszteség, Magyarország teljesítménye is romlott.