Az Intrum Justitia követeléskezelő cég fogyasztói fizetési hajlandóságot vizsgáló felméréséből kiviláglik, hogy a 15-24 éves korosztály rendkívül pesszimista a jövőt illetően: a megkérdezettek kevesebb, mint egyharmada bízik csak abban, hogy jobban fog élni, mint szülei.
Munkanélküliség, külföldre távozás
A növekvő munkanélküliség több mint 24 millió embert érint Európa-szerte, ezek közül csaknem 5 millió 25 év alatti munkanélküli volt 2014 harmadik negyedévében. Spanyolországban és Görögországban a 25 év alattiak több mint fele munkanélküli. A rossz gazdasági körülmények miatt rengetegen hagynák el hazájukat. A külföldre költözést kilátásba helyezők száma különösen magas Görögországban (53%), Spanyolországban (45%), Lengyelországban (43%) és Magyarországon (42%).
A fiatalok várható pénzügyi helyzetükről sem nyilatkoztak túl optimistán, a válaszadó 21 országból 11-ben arra számítanak, hogy a jövőben várható pénzügyi helyzetük rosszabb lesz, mint a szüleiké. 10-ből 3 európai fiatalnak saját bevallása szerint nincs elég pénze ahhoz, hogy a számára megfelelő életszínvonalat megteremtse; a legnehezebb helyzetben az észtek (44%), az írek (41%) és a franciák (40%) érzik magukat. Minden negyedik európai fiatal pénz nélkül marad a számlák befizetése után.
Nem értenek a pénzhez
A felmérés arra is felhívja a figyelmet, hogy a fiatalabb generáció sokkal nehezebben menedzseli pénzügyeit, mint a lakosság többi csoportja: minden harmadik 25 év alatti fiatal úgy nyilatkozott a felmérés során, hogy szívesen tanulna többet a pénzügyekről. Sajnálatos módon, Magyarországon ennél alacsonyabb, 21 százalékos a segítséget igénylők aránya, holott van min javítani.
A hazai viszonylatokat tekintve a fizetési hajlandóság tovább romlott, Görögország után Magyarország a második legrosszabb fizetési morállal rendelkező ország a régióban. Amellett, hogy a magyarok túlnyomó része pesszimista a jövőt illetően, a fiatalok helyzete itt halmozottan problémás: az európai átlaghoz képest több a munkanélküli fiatal, illetve rengetegen döntenek úgy, hogy más országban helyezkednek el. Bár a magyarok túlnyomó része fontosnak tartja a számlák befizetését és lehetőség szerint időben meg is teszik azt, a lakosság 40 százalékának nehézséget okoz a befizetés A nemfizetés elsődleges oka hazánkban továbbra is a munkanélküliség illetve a hitelekhez kapcsolódó pénzügyi problémák.
A megkérdezett európaiak több mint fele megtakarításokból fedezi a váratlan kiadásokat, a nehezebb pénzügyi időszakokban elsőként az éttermen és a szórakozáson, majd a ruházkodáson és később az élelmiszereken spórolnak. Magyarországon ugyan kismértékben nőtt a hónapról hónapra legalább egy kisebb összeget félretevők aránya, de még most is csak 24 százalékos.
Tegyünk együtt a pénzügyi tudatlanság ellen!
Az Európai Unió a 2008-as válságot követően súlyponti kérdésnek tekinti a pénzügyi edukációt, jövő márciusban épp ezért összeurópai programhetet szentel ennek kérdéskörnek. Magyarországon a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank Pénziránytű Alapítványa már csatlakozott az European Money Week rendezvényeihez, amelynek előfutára lesz a Privátbankár.hu által november 26-án megrendezendő szakmai konferencia.
Ezen az Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék, valamint a pénzügyi intézmények szakmai szervezetei (Bankszövetség, Mabisz, BÉT) képviselői mellett a alsó- középfokú oktatás és a tanárképzésben érintett szervezetek képviselői elsőként vitathatják meg egymás között azon szükséges lépéseket, amelyek révén akár már az OECD jövő évben megismételt hasonló felmérésén jobban teljesíthet Magyarország.
Nem sokat tehet az orosz jegybank a megugrott infláció ellen, miután annak hátterében nem kis részben az állami költekezés áll, ám várakozások szerint megteszi, ami tőle telik. 
