Ha a leírási veszteségekből indulunk ki, Európa aligha van túl a gazdasági válságon. Az Intrum Justitia követeléskezelő cég fizetési hajlandóságot vizsgáló iparági felméréséből kiderül, hogy az elmúlt egy év alatt európa-szerte szinte minden iparágban nőtt a leírási veszteség. Kiemelkedő negatív változás az oktatásban, az építőiparban és a pénzügyi szolgáltatások terén tapasztalható - az európai építőipar számláinak csupán 51 százalékát egyenlítik ki 30 napos határidővel, míg az egészségügy számláinak is csak 59 százalékát fizetik ki egy hónapon belül.
Az államnak dolgozni nagy kockázat
Érdekes ugyanakkor, hogy a problémás szektorok jelentősen függnek az állami megrendelésektől, ahol ugyanakkor a legkomolyabb a késve fizetés: a számlák átlagos csúszása a 30 napos fizetési határidőn felül a 2008-as 25 napról 2014-re 41 napra nőtt az egészségügyi szektorban.
Az építőipari, oktatási és egészségügyi vállalkozások mindegyike arról számolt be, hogy a késedelmes fizetés miatt nehézséget okoz nekik alkalmazottaik megtartása, illetve az új munkavállalók felvétele is - az építőiparban és oktatásban működő cégek fele azt állítja, hogy a késedelmes fizetések miatt nem vesz fel új munkatársakat.
Iparági trendek
A gyártási területen a leírási veszteség a tavalyi csökkenés után újra nőtt, 2,2 százalékról 2,3 százalékra – ráadásul a magyarországi gyártók kimagasló mértékű 6,0 százalékos leírási veszteségről számoltak be. A késedelmes fizetés okozta bevételkiesésre panaszkodók aránya egy év alatt 43 százalékról 54 százalékra nőtt az arány.
Az építőiparban az európai leírási veszteség elérte a korábban még nem látott 4 százalékos szintet. A megkérdezett cégek 39 százaléka nemcsak, hogy fizetési gondokkal küzd és nem tud terjeszkedni, de kénytelen volt munkaerőt is elbocsátani. A magyar építőipari vállalkozások szintén rekord magas 6,3 százalékos leírási veszteséget jeleztek, ráadásul a kockázati várakozások még mindig magasak. Ennek okán az állami megrendelések biztosíthatják a túlélést, ám itt a hosszú fizetési határidők jelentik a komoly veszélyt – aki nem bírja az átmeneti időszakot finanszírozni, lehet, hogy az új megrendelés miatt bukhat el.
Európában az üzleti szolgáltatásoknál a legmagasabb a leírási veszteség (4,4 százalék, s a magyr cégek ezt is felülteljesítik (4,8 százalék), ráadásul a várakozások kifejezetten pesszimisták. A kis- és nagykereskedelemben a leírási veszteség hazánkban 4,9 százalékra rúg, de Európában is emelkedik. A cégeknek ennél is nagyobb gondja, hogy a 90 napnál hosszabb fizetések aránya 5 százalékról 14 százalékra nőtt egy év alatt. A megkérdezett vállalatok 59 százaléka küzd likviditási nehézségekkel és egyharmaduk nem tud a késve fizetések miatt új alkalmazottat foglalkoztatni.
Foglalkozni kell vele
Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója szerint az adatsorokban egyetlen örömteli van: a problémák úgy fest elérték azt a szintet, hogy a késedelmes fizetéssel immár a jogalkotóknak is foglalkozniuk kell – ezt jelzi a késedelmes fizetésekről szóló irányelv megalkotása, amelyet hazánkban is alkalmazni kell.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
