Az uniós országokban az összesített bruttó hazai termékhez (GDP) mérve 3-ról 3,1 százalékra, 360 milliárd euróra nőtt az idén a leírási veszteség az egy évvel korábbihoz képest – mondta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója, a cégcsoport által hagyományosan elkészített Európai Fizetési Kockázati Index vizsgálatának eredményeiről. Hazánkban a a leírási veszteség egy év alatt 4-ről 4,3 százalékra nőtt és elérte a 1250 milliárd forintot, ugyanakkor a veszélyesnek minősített kategórián belül nálunk egyedül nem nőtt a kockázati index értéke, az továbbra is 175 ponton áll. A legjobb adatot közlő Finnország és Norvégia 126-os kockázati index szinten áll, míg a felmérésben legrosszabbul teljesítő Görögország 195-ös értéket. (Az Intrum Justitia fizetési kockázati indexe a fizetési határidők betartását, a leírási veszteséget és a várakozást méri, az index értéke 100 és 200 pont közötti sávban lehet.
A leírási veszteségek a balti országokban és Lettországban a legmagasabbak, őket a többi balti állam, a visegrádi országok követik és Portugália és Írország mellett meglepetésre Nagy-Britannia követi. Egy évvel ezelőtthöz képest Norvégia nagyban javítani tudott a leírási veszteségek terén, a legkomolyabban ugyanakkor az orosz cégek fizetési leírása nőtt.
A késedelmes fizetések terén a 2011-es csúcs óta szépen jönnek vissza a határidők, már most az Intrum átlaga messze jobb, mint a válság előtt volt (az akkori 42-69 napos szektoronkénti átlag 34-58 naposra szelidült), ami jelzi: a cégek bizalma még mindig távoli, nem szívesen hiteleznek sokáig vevőiknek. Magyarországon a fogyasztói szektorban 28, a kereskedelmi szektorban 41, a közszférában 54 napos az átlagos fizetési idő, azaz az uniós szinteknél jobban állunk. Az EU-ban működő vállalkozások átlagosan 86 helyett már csak 80 napot várnak mielőtt kintlévőségét követeléskezelőnek adja át – mondta Felfalusi Péter, megjegyezve, hogy Magyarországon az átlagos várakozási idő még mindig 89 nap. A késedelmes fizetés okai között az objektív tényezők (a vevő fizetésképtelensége) mellett stabilan tartja magát a második helyen az a szempont, hogy a vevő nem is akar rendesen fizetni – hazánkban az elmúlt év alatt 35-ről 40 százalékra nőtt az ezt választók .
A megkérdezett európai vezetők 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a késedelmes fizetés miatt nem vesz fel új munkavállalókat. Minden negyedik vezető viszont a fizetési késedelem miatt elbocsátásokra kényszerül. Elmaradna a fejlesztések, a cég csak az alaptevékenység végzésére kényszerül.
A megkérdezett 500 magyar vezető 66 százaléka csökkenő árbevételről számolt be, 59 százalékuk a túlélésért küzd. A vezetők 44 százaléka nem tervez munkaerő felvételt, 32 százalékuk elbocsátással számol, 95 százalékuk nem vár pozitív változást.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
