A magyar elektronikai ágazatban dolgozók az átlagbér háromszorosát is megkereshetik, ennek ellenére nincsen elég mérnök és szakember a magyar sikerágazat számára. Az itt betölthető állások jelentős részéhez ugyanis megfelelő műszaki tudásra és aktív, használható idegennyelv-ismeretre volna szükség.
Vonzó feltételeket kell teremteni a befektetők számára
Marc de Bastos Eckstein, a ThyssenKrupp Presta Hungary német ügyvezető igazgatója az ágazattal kapcsolatban elmondta, hogy az elektronikában a minőségi tudás keresett termék, és Magyarországnak van mit kivinnie a nemzetközi piacra. Véleménye szerint az ágazat a közeljövő nagy befutója lehet a világ iparában, érdemes lenne jobban odafigyelni a terület fejlesztésére.
Az elektronikai ipar összeszereléssel foglalkozó területei alkalmasak az alacsony képzettségű munkaerő bevonására is, így a foglalkoztatás radikálisan növelhető lenne. Az elektronikai ipar volumene a KSH adatai szerint 2010-ben 35 százalékot emelkedett, szemben az ipar 15 százalékos bővülésével. A foglalkoztatás növeléséhez azonban a befektetők számára vonzó feltételeket és légkört kell teremteni.
Ésszerű szakképzésre és versenyképes adóra lenne szükség
Hetényi Márk, a Flextronics Hungary regionális főigazgatója a lehetőségekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az elektronikai gyártók legnagyobb bázisa a régióban nálunk van, és ezek a vállalatok jól érzik magukat Magyarországon, de a jövőt előre fel kell építeni. Ésszerű szakképzésre, az innovációt serkentő politikára, versenyképes adóra, vámokra, valamint stabil jogi és szabályozási környezetre van szükség a szakértő szerint.
A hazai KKV-k is jól szerepelnek az ágazatban: sokan egy-egy multinacionális vállalat beszállítói, mások pedig önálló fejlesztéseikből állítanak elő termékeket. A műholdas kommunikációs rendszereiről és saját fejlesztésű robotrepülőgépéről ismert Bonn Hungary Kft. nemzetközi sikere jól példázza ezt a lehetőséget.
Idén tavasszal az elektronikai ágazat meghatározó szervezetei létrehozták a Nemzeti Elektronikai Kerekasztalt, amely ajánlásokat adott a kormányzat számára az elektronikai ipar jobb kihasználására. A résztvevők szerint nagyot lehet lendíteni a gazdaságon egy ilyen erős, exportorientált terület fejlesztésével.
Elengedhetetlen a megfelelő mérnöki tudás és az idegennyelv ismerete
Gacsal József, a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal tagjának véleménye szerint ma Magyarország gazdaságilag erős pontja a hazai elektronikai ipar, amire lehet és érdemes építeni a kormányzatnak, illetve a pályát választó fiataloknak. Egy kormányzati ágazati felelős segítségével látványos gazdasági és foglalkoztatási eredményeket lehetne felmutatni.
A NEK tagjainak tapasztalatai szerint a mérnöki végzettségűekből nagyon gyakran lesznek cégvezetők, szakmai irányítók más területeken is, ezért arra biztatják a fiatalokat, hogy elsősorban műszaki szakképzettséget szerezzenek, és természettudományos, leginkább mérnöki pályát válasszanak. A mérnöki tudást azonban nyelvismeret nélkül lehetetlen megfelelően kamatoztatni, aktív, használható idegennyelv-ismeret nélkül pedig senki sem lehet versenyképes ezen a területen.
Az EU statisztikai hivatalának most közzétett számai alapján februárban Magyarországon volt a hetedik legalacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index. 
