A külföldön dolgozó magyar sztereotípiája a Londonban mosogató értelmiségi lett, de a német és osztrák sajtó alapján más foglalkozások is elterjedtek. Az osztrák Kurier cikke szerint a szomszédos ország munkavállalói érdekképviselete, a Dolgozói Kamara (Arbeiterkammer, AK) 371 vendéglátásban dolgozót kérdezett ki, akik hozzá tanácsadásra jöttek.
Minden második dolgozó külföldi
Az az eredmény született, hogy közülük 168 személy foglalkoztatása volt rosszul bejelentve, vagyis közel a felük. Mint az a 40 éves burgenlandi pincérnő, aki három éven keresztül heti 40 órát dolgozott, de csak csekély munkaidejű (részmunkaidős, „geringfügig”) foglalkoztatásra volt bejelentve. Most a szervezeten keresztül perel járulékai, pótlékai kiegészítése érdekében.
|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
Burgenlandban ma már majdnem minden második, a vendéglátásban dolgozó alkalmazott nem osztrák. Miközben a belföldiek foglalkoztatása csökken, egyre több magyar ingázó keres legalább egy másodállást. Az ilyen állásoknál azután nem mindig van minden rendben a bejelentésekkel, de – amint a szervezet is elismeri – ez gyakran mindkét fél egyetértésével történik. (A hivatalosan bejelentett magyar alkalmazottak számának legújabb rekordjáról, a tartományonkénti megoszlásukról itt írtunk>>>>.)
Lefelé mutató spirálban a munkabérek
Leggyakrabban a részmunkaidős foglalkoztatásról derül ki, hogy valójában sokkal többet kell érte dolgozni a hivatalosnál. Ez nem új jelenség, de a külföldi foglalkoztatás növekedése miatt erősen nőtt a súlya – teszik hozzá. Ami pedig a legrosszabb az egészben, hogy egy lefelé mutató spirál alakult ki. A munkaerő egyre olcsóbb, így nem lehet rajta csodálkozni, hogy a belföldiek már nem is hajlandóak a vendéglátásban dolgozni – teszi hozzá az AK Burgenland vezetője, Alfred Schreiner. (Tavaly tavasszal még optimistábbak voltak az osztrákok, lásd akkori cikkünket>>>.)
A bércsalás és feketemunka által nemcsak csökkennek a dolgozók jogosultságai a táppénzre, munkanélküli segélyre és nyugdíjra, de az osztrák társadalombiztosítási kasszákat is milliárdos kár éri. A munkavállalói kamara az ellenőrzés fokozását szorgalmazza, valamint azt, hogy a munkavállalóknak is legyen kötelező jellegű társadalombiztosítási bejelentési kötelezettsége – írják.
Utcai prostitúció Magyarországról, Romániából, Szlovákiából és Bulgáriából
Az utcai prostitúció a figyelem kereszttüzébe került Salzburgban – írja a Salzburger Nachrichten internetes verziója. A helyi rendőrség tavaly november óta 95 őrizetbe vételt foganatosított és 312 feljelentést tett ilyen ügyekben. A lakosság egy része biztonságot és rendet szeretne, mások viszont olyan párbeszédet, ahol minden érintett szóhoz jut, a problémát a gyökereinél szüntetik meg és a nők emberi jogait és méltóságát is figyelembe veszik.
Köztük egy szociális gondozó, aki szerint a rendőrségi eszközök csak a benzinkutakra és vendéglátóhelyekre szorítják vissza a prostitúciót, nem oldják meg azt. A prostituáltak megbüntetése pedig nézetei szerint egyúttal az áldozatok büntetésével egyenértékű.
Emberhez méltatlan körülmények között...
„Az utcán strichelő nők nagyrészt Magyarországról, Romániából, Szlovákiából és Bulgáriából származnak, közöttük etnikai kisebbségek is vannak... A nők hazájukban emberhez méltatlan körülmények között éltek. Sokszor ez volt számukra az egyetlen kiút” – írja a lap a szociális munkatársat idézve.
A lebukástól való félelmükben a prostituáltak és ügyfeleik elhagyatott helyekre vonulnak félre, ahol nincsenek biztonságban. Sokszor azután vissza sem viszik őket a településekre és taxira kell költeniük amit kerestek – írják.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
