Czibere Károly a Kossuth Rádiónak azt nyilatkozta: a kormány elkötelezett a mellett, hogy anyagilag és erkölcsileg is megbecsülje azt a nagyon kemény munkát, amelyet a szociális ágazatban dolgozók végeznek. Ennek első lépése 2014 januárjában megtörtént a 12 milliárd forintos bérpótlék folyósításával, amelyet idén is biztosítanak, ezen felül igyekeznek júliustól további 15 milliárddal megemelni a dolgozók bérére fordítható összeget, a szociális életpályamodellt pedig 2016 januárjától szeretnék bevezetni.
Czibere Károly szerint az egyik legfontosabb, hogy a finanszírozás differenciált legyen. Jelenleg több szolgáltatás esetében – mint a házi gondozás, a napközi vagy az idősek bentlakásos intézményei – ugyanakkora finanszírozás jár a központi költségvetésből minden igénybe vevőnek, holott az állapotuk, a gondozási rászorultságuk egészen különböző. Véleménye szerint fontos, hogy aki több gondozást igényel, annak több forrást juttassanak, mert ez igazságosabbá, és ez által hatékonyabbá teszi a források elosztását.
A szociális ágazatban dolgozók minősítési rendszeréről van egy belső és egy külső minősítésről szóló tervezet is, de jelenleg úgy látják, hogy az előbbit vezetik be – mondta. Ha ez a fajta szakmai előmenetel lehet a minősítés egyik legfontosabb eszköze, talán felesleges külső minősítést beépíteni, mert ez a rendszer is mérheti a tapasztalatokat, a szakemberek tudását, és ehhez lehet a bért vagy a kedvezményeket illeszteni.
Czibere Károly szerint a szociális területen foglalkoztatott 93 ezer emberből 70 ezret érint majd a legkésőbb 2016. január 1-jén elinduló életpályamodell. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió elfogadta az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programot (EFOP), több mint százmilliárd forintot fordíthatnak a következő hat évben szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztésére.
Hollandia engedélyezte a Tesla felügyelt önvezető szoftverének alkalmazását 
