Werner Hoyer, az EIB elnöke úgy véli: amennyiben a tulajdonosok - az Európai Unió tagországai - az utóbbi időszakban felmerült javaslatnak megfelelően 10 milliárd euróval megemelik a bank saját tőkéjét, akkor az intézmény saját forrásból évi 60 milliárd eurót tud hitelezni. Azok a projektek, amelyekhez az EIB forrást biztosít, vonzóvá válhatnak további befektetők számára, így összesen nagyjából 180 milliárd eurót lehet megmozgatni - mondta Hoyer a Rheinische Post című lap hétvégi számában megjelent interjúban.
|
Az Európai Befektetési Bankot a Római Szerződés értelmében alapították 1958-ban. Az EIB tulajdonosai az Európai Unió tagállamai. A pénzügyileg független intézmény feladata a tagországok kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésének segítése, az Európai Beruházási Alap kezelése, hozzájárulás az EU fejlesztési politikájához, a tagállamok közlekedési és távközlési infrastruktúrájának kiépítéséhez és fejlesztéséhez, a környezet és élet minőségének védelme, az EU energiapolitikai céljainak megvalósítása, az ipari verseny fokozása, a kis- és középvállalkozások támogatása, az egészségügy és oktatás infrastruktúrájának fejlesztése, az EU-n kívüli országok gazdaságának támogatása.
A foglalkoztatási helyzet javítására kedvezményes kamatú kölcsönöket folyósít, garanciát nyújt és pénzügyi csomagokat állít össze. |
A tőkeemelést mindenekelőtt Francois Hollande francia elnök szorgalmazza, aki az adósságcsökkentést és költségvetési fegyelmet előíró fiskális paktum mellé egy növekedésösztönző intézkedésekből álló csomagot kíván helyezni. A többség támogatja, Nagy-Britannia és Svédország elutasítja az elképzelést.
Hoyer óvott a túlzott várakozásoktól, hangsúlyozta, hogy az EIB feltőkésítése nem csodafegyver, a projektfinanszírozás gazdaságélénkítő hatása nem azonnal, hanem több éves távlatban jelentkezik, és csak a válság megoldását célzó többi erőfeszítéssel együtt, azokat kiegészítve. Az pedig tévedés, hogy a forrásokat kizárólag az euróövezet válságállamainak támogatására lehetne fordítani - tette hozzá.
Az EIB ugyan nagy figyelmet kíván fordítani a válság által leginkább sújtott országokra, de nem az a küldetése, hogy megmentse az euróövezet bajba került tagjait. "Ezt nem is engednék az euróövezeten kívüli uniós tagországok, és az övezeten belül sem támogatná mindenki" - mondta a korábbi német külügyminisztériumi államminiszter a Deutschlandfunk német közszolgálati rádióban vasárnap sugározott interjúban.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
