A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint szükség van a használatarányos útdíjra, mert az elősegítheti, hogy a teherfuvarozók a közút helyett a környezetbarát vasút-vízi-közúti kombinált szállítási módot válasszák. Közleményük szerint azonban az útdíj bevezetése még önmagában nem elég.
| Az intermodális logisztikai szolgáltatóközpont olyan telephely, amely legalább kettő közlekedési ágazat (a közúti mellett vasúti, vízi vagy légi) kapcsolódását teszi lehetővé. A központban adottak a feltételek a kombinált küldemények fogadására és tárolására. Például van megfelelő méretű daru, illetve megoldott a mobil konténerrakodás is. |
Párhuzamosan egy modern, fenntartható közlekedési rendszert kell kialakítani: fejleszteni kell a vasúti eszközöket, hálózatot – megépíteni például a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrűt, a V0-át –, illetve át kell alakítani a vasúti infrastruktúrára kialakított díjfizetési rendszert. Emellett korszerűsíteni kell a vasút működését meghatározó előírásokat, szabályzatokat. A kombinált szállításban résztvevő kamionforgalmat pedig adminisztratív eszközökkel az intermodális logisztikai szolgáltatóközpontok 70 kilométeres körzetébe kell szorítani. Ezzel párhuzamosan pedig díjkompenzációt kellene bevezetni.
Lennének kivételek a díjfizetésben
| Hivatalosan június 20-tól kellene regisztrálniuk a fuvarozóknak, de haladékot adott a szaktárca. Részletek >> |
A szövetség azt javasolja, hogy ne fizessenek útdíjat azok a fuvarozóknak, akik az ilyen központokba vagy onnan elszállítják az árut. Az adott körzeten belül az útdíjmentesség hatálya alá tartozna minden olyan fuvarfeladat, amely igazoltan vasúton vagy vízen érkezett vagy távozik az adott átrakási pontra vagy ponttól. A gyakorlatban a rendszer működését a szakma úgy képzeli el, hogy a fuvarozók minden teherautó után után befizetnék használatarányosan az útdíjat, majd havi rendszerességgel, a kereskedelmi gázolaj jövedéki adó visszatérítéshez hasonlóan - a megfelelő igazolásokkal bizonyítva - visszaigényelnék azt.
Az állam is spórolna
| A TEU (twenty-foot equivalent unit) a szállítmányozásban használt konténert jelenti. Az érték egységes szabványok szerinti méreteket jelöl. Az ilyen konténer egyaránt szállítható hajón, vasúton és közúton. Körülbelül 21-22 tonna árut lehet pakolni egy ilyen konténerbe. |
Ennek az intézkedésnek a bevezetésétől a vasúti kombinált szállítás és a belvízi teherforgalom növekedését várja a logisztikai szakma. Véleményük szerint ezzel lehetővé válna a belföldön évente mintegy 90 ezer TEU-konténer forgalom 2006-on szintjének visszaállítása is, ami annyit tesz, mintha 60 ezer kamion rakományát szállítanák el vasúton.
A szövetség közleménye szerint a Közlekedéstudományi Intézet 2004-es elemzése kimutatta, hogy ha éves szinten 35 ezer kamionnyi áru a közútról vasútra, vagy vízre terelődne, az 4,8 milliárd forint károkozástól, útfelújítási kiadástól mentesítené az államot. Hozzáteszik: az akkori megállapítások most is érvényesek, ezért ha a jelenleg közúton közlekedő belföldi konténeres forgalom – ami 60 ezer kamiont jelent évente - átkerülne vasútra, úgy az útfenntartási és környezeti kárelhárítási kiadásoknál 8,2 milliárd forintot lehetne megtakarítani a költségvetésnek.
Nőhetne a MÁV bevétele
| Ahogy arról a Privátbankár beszámolt, az útdíj bevezetése miatt drágulhatnak az élelmiszerek. |
Fülöp Zsolt, a MLSZKSZ elnöke elmondta: Magyarországon 15 intermodális logisztikai szolgáltató központ van, melyek működési területe biztosítja az ország teljes lefedettségét. A 15 terminálból mindösszesen 5 központ bonyolít érdemi forgalmat, holott a többi helyszín is megfelelően felszerelt, mégis kihasználatlan.
„Az általunk javasolt megoldással a magyar vasúttársaság plusz megbízásokhoz jutna, így az infrastruktúra használatából (pályahasználati díj, tolatás, vontatás) közel kétszer több üzemeltetési díj bevétel áramolna az államhoz és növekedne a kombiterminálok és kikötők forgalma is. Ezzel párhuzamosan a nehézgépjárművek környezeti terheléstől mentesülne a közút, ami konkrét költségvetési megtakarítást is jelentene. Jókora lépést tenne ezzel az ország a „zöld” fuvarozás irányában” - mondta Fülöp Zsolt.
A MLSZKSZ szeint javaslatuk összhangban van az Európai Unió közlekedéspolitikájával, amely célul tűzte ki, hogy a belvízi forgalom részesedése 2030-ra elérje a 10 százalékot, illetve a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák.
A választásra jogosultak száma alapján jogos Pest vármegyének a további két képviselő, de nem indokolt ugyanennyit elvenni Budapesttől. 
