Ágazati szakértők szerint az ezredforduló óta közel 100 milliárd forint itthoni és uniós forrást költöttek fürdőépítésre és -fejlesztésre, sokszor azonban átgondolatlanul, hiszen óvatos becslések szerint is jelenleg a kapacitások mintegy 40 százaléka kihasználatlan.
A több mint háromszáz, 95 százalékban helyhatósági tulajdonban lévő itthoni fürdőnek alig 10 százaléka működik nyereségesen. A települések büdzséjéből évente tízmilliárdos nagyságrendű összeget kell arra fordítani, hogy a fürdők jó része nyitva maradhasson.
Nem csak hozza, viszi is a pénzt - kérdezd meg a profikat
A Napi Gazdaság azt írja: a jövő évi költségvetések előkészítésekor számos önkormányzatnál azt vizsgálják, hogy a helyi fürdőre költött forintok miként térülnek meg. A legnagyobb finanszírozási gondok azokon a kistelepüléseken merülnek fel, ahol az elmúlt egy-másfél évtizedben gyakran központi, illetve uniós források vagy éppen hitel segítségével épült termál- vagy gyógyfürdő − sokszor a fenntartási és fejlesztési költségekkel nem is számoltak.
A lap által megkérdezett szakértők szerint nincs más megoldás, mint a működés átalakítása profi szakemberek közreműködésével - emellett minden fürdőnek saját arculatot kell kialakítania.
Hátha maradt még pénz a malacban...
Az önkormányzati adósság állami átvállalásának érdekes hozadéka lehet a felvett hitelek betétbe helyezett részének kérdése. Több százmilliárd forint szabadon elkölthető forráshoz juthatnak ugyanis az önkormányzatok, mivel a kormány úgy vállalja át a szektor szinte teljes adósságállományát, hogy nem nyúl hozzá a részben ebből finanszírozott bankbetétekhez. Akik azért vettek fel hitelt, hogy betegyék a bankba, azok most nagyon jól járnak - részletek >>
Hszi Csin-ping kínai elnök kedden az Oroszországgal való kölcsönös befektetések növelésére és a gazdasági együttműködés elmélyítésére szólított fel. 
