Csak minden negyedik cég mer átnézni a határon

A 350 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás megkérdezésével végzett K&H kkv kutatás a magyar kkv-k külkereskedelmi tevékenységét vizsgálta. A magyar gazdaság fő hajtóerejét évek óta a külkereskedelem jelenti, amelyben a kkv-k egyelőre igen alacsony arányban vesznek részt. Ezt támasztja alá a kutatás eredménye is, ugyanis a megkérdezett vállalkozások nagy többsége nem végez sem export, sem import tevékenységet.

A kutatás eredményei szerint a hazai vállalkozások 23 százaléka végez export-import tevékenységet, míg további 6 százalék folytat csak export tevékenységet – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

Vannak pozitív jelek

A vállalkozások export tevékenysége leginkább az európai országokra koncentrál. Főként Németországba (37%) és Romániába (30%) exportálnak a kkv-k.  Ezt követi Ausztria és Szlovákia, ahova minden negyedik cég exportál. A keleti nyitás célországai - a FÁK-térség országai, Kína, az Öböl-térség arab országai, és a távol-keleti országok - komoly potenciált jelenthetnek a hazai vállalkozások számára, azonban közülük csupán Oroszország szerepel már most is az export országok toplistáján, ahova jelenleg a cégek 6 százaléka exportál – mondta el a szakértő.

A hazai külkereskedelem szempontjából kedvező lehet, hogy az exportáló cégek közel fele (47%) tervezi tovább bővíteni tevékenységét. A célországok tekintetében azonban az látszódik, hogy a vállalkozások inkább az eddig megszokott területekre összpontosítanak, és nehezen indulnak el más irányba. Legtöbben Romániába (32%) és Németországba (27%) valamint Ausztriába (20%) terveznek kivitelt a következő egy év során.

Több oka van, hogy nem exportálnak

Azon vállalkozásoknál, amelyek jelenleg még nem folytatnak export tevékenységet, rendkívül alacsony az érdeklődés, hiszen csupán 7 százalék tervezi, hogy a következő egy évben exportálásba kezd. Ők főként Németországgal (38%) és Ausztriával (29%) folytatnának külkereskedelmi tevékenységet.

Az export tevékenységet nem folytató vállalkozások közül legtöbben (63%) a cég tevékenységének, termékének jellegével magyarázzák ennek hiányát. A további okok között szerepel a külkereskedelmi kapcsolatok hiánya, a cég mérete, illetve, hogy a vállalkozás csak belföldre termel. A tőkehiányt a megkérdezettek mindössze 3 százaléka jelölte meg indoknak, míg a kockázatok csupán 2 százaléknak jelentenek akadályt – mondta el Németh László.