A világ legnagyobb pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai szervezete, az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants) friss tanulmánya szerint a természeti tőke szerepe az utóbbi időben rohamosan felértékelődött. Az IMF és a Világbank becslései szerint 2050-re bolygónk népessége valószínűsíthetően eléri a 9 milliárd főt, a világ élelmiszer-, takarmány- és rostanyag-szükséglete pedig az előrejelzések szerint 70 százalékkal fog nőni.
Számoljunk a természettel!
A természeti tőke megőrzése nélkül aligha van esélyünk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetből fenntartható módon lábaljunk ki. Ahhoz, hogy a tényleges károkat legalább megbecsülni tudjuk, elengedhetetlen, hogy a kormányzati- és magánszektor számszerűsíteni kezdje a környezetre gyakorolt gazdasági hatásokat - mondta Katka Benesova, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója.
|
Mi az a természeti tőke? A természeti tőke a gazdasági és más tőkefajtákhoz hasonlóan egy olyan tőkeállományt jelent, amelyből szolgáltatások nyerünk, esetünkben az ökológiai szolgáltatásokat, vagyis a természeti tőke az ezeket biztosító és fenntartó természetes, élő vagy élettelen struktúrát jelenti. |
A GDP-kalkuláció vagy a vállalatok éves jelentései jelenleg nem vagy csak elvétve tükrözik a környezeti nyereségek és veszteségek tényleges értékét. Az ökológiai terhelést is számításba vevő könyvelési módszer elterjedésére ugyanakkor csak évek múlva kerülhet sor, pedig egyes szakértők szerint a kormányzatok 10, 20, vagy akár 30 százalékkal is bővíthetnék GDP-jüket ily módon. Az ACCA szerint a folyamat felgyorsításához először azonban számos akadályt és félreértést kell tisztázni.
Tudjuk, hogy fontos a természet, mégsem teszünk érte
A tanulmány alapjául szolgáló kutatás válaszadóinak egyértelmű a vállalati érték és a környezeti erőforrások közötti összefüggés. A felmérésben szereplő pénzügyi- és számviteli szakemberek 81 százaléka szerint a magánszektornak komoly felelőssége van a környezet megóvásában, és 63 százalékuk hiszi, hogy a szervezetük hosszú távú sikeressége erősen függ a természeti erőforrások fenntarthatóságától.
Ennek ellenére csak kevesen tesznek konkrét lépéseket az ügyben. A megkérdezett szakemberek 62 százaléka dolgozik olyan szervezetnél, mely jelentései során nem veszi számításba az ökológiai ráfordításokat.
Miért nem lépünk?
A válaszadók a legfőbb hátráltató tényezőknek az egységes metodika és a globális sztenderdek hiányát (51%), az elvárt szakértelem és a tapasztalat elmaradását (49%), valamint a kiértékelési módszerek problémáját (48%) jelölték meg.
Számos kezdeményezés és iránymutatás született az elmúlt években, melyek a megfelelő irányba mutatnak. Félő azonban, hogy a természeti kincseink jelenlegi ütemben történő kiaknázásának következtében már így is késésben vagyunk - véli Katka Benesova. Megfelelő képzés és egyértelmű iránymutatás nélkül továbbra is csak a sötétben tapogatózunk.
Hogyan tehet tönkre egy vállalatot a természet?
A felmérésben résztvevő válaszadók öt olyan számszerűsíthető kockázatot is azonosítottak, melyek komoly hatással lehetnek a magánszektor pénzügyi működésére, ezek:
1. A vállalat reputációjának sérülékenysége (68%)
2. Problémák a napi szintű működésben (61%)
3. Bizonytalanság és megnövekedett költségek a nyersanyagok beszerzésekor (50%)
4. Ellátási-lánc kockázatok (47%)
5. Financiális kockázatok (46%)
A felmérésben résztvevők szerint ezek a rizikófaktorok közép- és hosszú távon még inkább meghatározóak lesznek. Háromnegyedük ezért nyitott lenne a témával kapcsolatos képzésekre és iránymutatásokra, melyek segíthetik őket a kockázatok minimalizálásában.
|
Természet és gazdaság - érdekes és meglepő tények
|
A globális vállalati szektor kötvénykibocsátásainak értékében. 
