De hogyan tovább? Sehogy.
Beszálltak... volna. Fotó: BA Zrt. |
A Budapest Airportot (BA) és vele együtt az egész idegenforgalmi ágazatot 230%-os büntetőadó sújtja a drasztikusan megemelt telekadó formájában. Hat hónappal a Malév csődje után még mindig nem ítélték oda az államközi szerződések által szabályozott útvonalak egyikét sem egyik légitársaságnak sem. A harmadik fél vagy befektető által végzendő repülőtéri fejlesztéseket továbbra is gátolja a bürokrácia és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről tapasztalható teljes érdektelenség.
"Ezen futnak zátonyra azok az 50 millió eurós fejlesztési terveink, amelyek több száz új munkahelyet hoznának létre, amikor az országnak és a régiónak a legnagyobb szüksége lenne rájuk" - emeli ki a Budapest Airport szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye.
A legfrissebb előrejelzések szerint az idén 10-13%-al csökkenhet a budapesti repülőtér forgalma az előző évihez képest, miközben gyakorlatilag a teljes átszálló forgalom (99%) elveszett Budapesten. A repülőgép-mozgások (fel- és leszállások) tekintetében 20,2%-os a visszaesés, ami tíz év visszalépést jelent az időben, a 2002 körüli szintre. A diszkont légitársaságok részaránya az utasforgalomból a tavalyi 26%-ról 2012 júliusára 53%-ra emelkedett - a két nagy fapados cég, a Ryanair és a Wizz Air ugyan üzleti szempontból ügyesen használta ki a Malév csődjét, annak teljes forgalmát nem tudja pótolni a reptér számára.
Mit köszönhetünk a Budapest Airportnak?
Felépült a vadonatúj központi épület SkyCourt néven a 2. Terminálon, teljesen új automatizált csomagosztályozó rendszer, teljesen új repülőtér-védelmi kerítésrendszer, biztonságos energiaellátó rendszer, új futópálya és gurulóút rendszerek, az egész repülőtér informatikai rendszerének megújítása és egy vadonatúj repülőtéri bázis a Magyar Posta számára. Ezek azok a nagyobb projektek, amiket a Budapest Airport (BA) az elmúlt öt évben megvalósított a privatizációs szerződés keretében. A cég a 2008-2010-es pénzügyi világválság éveiben is megszakítás nélkül folytatta a repülőtér fejlesztését, egyes időszakokban ez volt Magyarországon az egyetlen nagyobb léptékű beruházás, ami nem állt le.
A repülőtéri fejlesztések központi eleme a SkyCourt a 2. Terminálon, melynek révén a repülőtér éves kapacitása elérte a 10 millió utast, amit további bővítésekkel a jövőben még 50%-al lehet megnövelni. A SkyCourt márciusi átadója után a 2A és a 2B terminálszárnyak belső felújítása is folytatódott, amit az idén nyárra, a nyaralási szezon kezdetére sikeresen be is fejezett a BA.
A SkyCourt megépítése mellett a Budapest Airport új védelmi és megfigyelési rendszert épített ki a repülőtér teljes biztonsági zónája körül, a SkyCourt alagsorában vadonatúj, automatizált poggyászosztályozót épített, több mint 80 000 négyzetméter új beton előteret adott át a parkoló repülőgépek számára, korszerűsítette a futópályák és gurulóutak fénytechnikai és elektronikai rendszerét, továbbfejlesztette a repülőtér informatikai hálózatát, új utakat és parkolókat épített. A Budapest Airport a megszabott határidőhöz képest másfél évvel korábban teljesítette fejlesztési programját. |
Jost Lammers, a BA vezérigazgatója nem is győzi hangsúlyozni, hiába a válság, a reptér üzemeltetője nem állt le a fejlesztésekkel, pedig közben a Malév is tönkrement, ami érzékeny veszteség a BA számára is.
Ezen felül a repülőtér jelentős utasforgalmi növekedést generált (a Malév-csőd előtti időkben), a dél-pesti régió legnagyobb adófizetője, és 2007 óta a fejlesztések révén több mint ezer új magyar munkahely létrejöttéhez járult hozzá - tette hozzá Lammers.