Miért vannak lemaradva a hazai vállalatok?
A hazai vállalatok ügyfélkezelés terén érzékelhető lemaradása Nyugat-Európától egyrészt az adminisztrációs hiányosságokban, másrészt pedig az új érdeklődőkre fordított időben, energiában keresendő - derül ki a Tablazat.hu ipari termék-összehasonlító portál elemzéséből.
Mi az a CRM és mire jó?
Az Eurostat 2013-as kutatásából kiderül, hogy az Európai országok közül Magyarországon a legalacsonyabb azon cégek száma, amelyek az ügyfelekkel kapcsolatos információk kezelését nagymértékben megkönnyítő CRM (ügyfélkapcsolat-kezelési) rendszert használnak.
|
| CRM rendszerek. Forrás: Tablazat.hu |
Míg Magyarországon a CRM rendszereket átlagosan csupán a cégek 8 százaléka használja, addig nem csak a nyugati országok, de a kelet-közép-európai régió államai is előrébb járnak nálunk, élen Ausztriával. Hazánknál közel kétszer annyi cég használja ki a CRM rendszerek nyújtotta lehetőséget Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is. Az európai CRM-használat közötti különbségek az Eurostat alábbi grafikonján figyelhetők meg.
Sajtcetli
A CRM rendszerek alacsony elterjedtségének több oka is van, egyrészt a cégvezetők bíznak a saját módszereikben, például a cetlikben, emlékezetükben, jobb esetben Excel táblázatokban, azonban erre nem túl szerencsés alapozni, mert nem csupán egy-egy információ veszhet el, de maguk a megkötött üzletek is meghiúsulhatnak.
Másrészt a telepített szoftvereket túl drágának, az online verziókat pedig megbízhatatlannak tartják. Egy CRM rendszer bevezetése ráadásul nem egyszerű folyamat, a cégek operációs tevékenységén és munkamenetén is változásokat követel.
Különbség a magyar és külföldi cégek között
„A magyar cégek elvárják az érdeklődőktől, hogy szakmailag felkészültek legyenek a beszerezni kívánt termékekről, pedig sokkal eredményesebb lenne, ha ők segítenének nekik kiigazodni a sok ezer hasonló termék és lehetőség között. ” – magyarázza Kócsi Norbert, a Tablazat.hu beszerzési szakértője.
A nyugati cégek általában egy vásárló élettartamának értékét veszik figyelembe, tehát azt az értéket, amely a cég vásárlójának egész élete alatt elköltött pénzmennyiségét jelzi. A hazai cégek jelentős része ugyanakkor nem foglalkozik olyan érdeklődőkkel, akik először kisebb tételt vagy kisebb értékű terméket szeretnének beszerezni.
„A különbség persze nem azt jelenti, hogy a nyugati cégeknek több idejük lenne, sokkal inkább azt, hogy kidolgozott folyamataik, informatív honlapjaik, katalógusaik, videóik és hosszútávon gondolkodó értékesítőik vannak. Az első vásárlás mellé ajándékot, kedvezményes kuponokat, promóciós kódot, ingyenes kipróbálási lehetőséget vagy tanácsadást kínálnak, ezzel sarkallva a vevőket a visszatérésre. A hazai helyzet akkor tudna változni, ha a cégek elkezdenének hosszú távon gondolkodni. Nem csak az lehet értékes ügyfél a cégnek, aki holnap vásárol, hanem az is, aki fél vagy egy év múlva” – teszi hozzá Kócsi Norbert.
Az OECD elkészítette a különböző országokra vonatkozó GDP-előrejelzéseit. India jókora előnnyel vezeti a mezőnyt. 
