Jelentősen nőtt az árfolyam ingadozás okozta veszteség

Az elmúlt 2-3 év nem csak a lakosság, de a vállalatok számára is megmutatta, hogy a deviza és kamatláb kockázatok milyen hirtelen és nagymértékben tudnak többlet költségeket okozni. Az árfolyam ingadozásának következtében azoknak a cégeknek, amelyek nem, vagy csak részben fedezték devizakockázataikat, hatalmas veszteségeket kellett elszenvedniük.

A korábbi évekhez képest, amikor a forint a maga évente mintegy maximum 10 százalékos mozgásával az egyik legstabilabb devizának minősült, ma ez egyáltalán nem mondható el. Míg 2005-ben például 241,50 és 256 között mozgott az euró-forint árfolyam ez mintegy 6 százalékos eltérés, addig 2009-ben 264,10 és 316 közti árfolyammozgást láthattunk, ami már majdnem 20  százalékos elmozdulás.

Kálmán Zoltán, az ING Bank igazgatója a megnövekedett kockázatokkal kapcsolatban elmondta, hogy az általános piaci bizonytalanság miatt még a nagyvállalati kör sem látja középtávon a bevételeit vagy kiadásait, ezért éven túli devizafedezeti ügyleteket a legritkább esetben kötnek. Sok vállalat csak 3-6 hónapos lejáratokban gondolkozik, ami a hosszabb távú tervezés feltételeinek további nehézségeire utal.

Egyre kevesebb vállalat próbálja csökkenteni deviza kockázatait

Az igazgató hangsúlyozta, hogy a megnövekedett devizakockázatok minden olyan vállalkozást érintenek, amelyek export, vagy import tevékenységet folytatnak, bevételeik és kiadásaik devizaszerkezete eltérő. A devizában eladósodott és forint bevételekkel rendelkező vállalkozások a tranzakciós kockázaton felül átértékelési kockázatot is futnak, ugyanis minden pénzügyi év végén devizában fennálló adósságukat a forintban vezetett számviteli rendszerük szerint év végi árfolyamon át kell értékelniük.  

Az ING Bank szakértője többek között az is elmondta, hogy tapasztalataik szerint, amíg korábban 10 vállalat közül 6-7 is kötött az árfolyam kockázatai csökkentésére szolgáló deviza ügyletet – dacára az egyre hektikusabb árfolyam ingadozásoknak – az év második felében mindössze 1-2 él ezzel a lehetőséggel. Ennek oka valószínűleg az, hogy a túl heves árfolyammozgások elriasztják a pénzügyi vezetőket az ilyen típusú döntések meghozatalától. A pénzügyi tervezés célja azonban éppen ezen bizonytalanságok kiszűrése lenne.

A kamatlábváltozás kockázatai ellen kevés vállalat védekezik

A másik jelentős kockázat a kamatlábváltozások kiszámíthatatlanságából fakad. Az árfolyamok ingadozásánál a kamatszintek változása ugyan jóval kisebb ütemű, de a mértékéből fakadó veszteség jelentős hatással tud lenni az adott cég eredményességére, vagy akár működőképességére is. Elég csak arra gondolni, hogy a forint hitel kamatlábak az elmúlt években több ízben jelentősen emelkedtek a Nemzeti Bank kamatláb emelései folytán.  Ugyancsak az euró kamatlábakat elemezve az látszik, hogy a 2008 végén még 5 százalék feletti 3 havi Euribor kamatláb szint alig két év alatt 1  százalék alá csökkent, majd ismét 1,5 százalék környékére nőtt.

A változó kamatlábból származó kockázat csökkentésére illetve megszüntetésére kevés vállalat kötött fedezeti ügyletet az elmúlt években. Az euró hitellel rendelkező vállalkozások közül viszont ma már egyre többen ismerik fel, hogy a hosszú lejáratú euró kamatlábak történelmileg alacsony szintje kiváló lehetőséget biztosít a változó kamatlábak fixálására.

Kálmán Zoltán hozzátette, hogy jelen helyzetben a kockázatok minél teljesebb körű kivédéséhez a deviza és forint forgalom átfogó vizsgálatára van szükség minden vállalkozásnál, fel kell térképezni a cég teherbíró képességét is, valamint azon piacok sajátosságait, ahol a cég jelen van. A hitelek nagyságának, futamidejének és devizaszerkezetének felmérésével kockázatkezelési irányelv és politika meghatározása szükséges. A politika összeállításakor figyelembe kell venni a vállalat egyéb pénzügyi kockázatait is, és a kockázatkezelés legfőbb irányelveit, kereteit is meg kell határozni.