Magyarországon 200 ezer hektárra tehető a zártkertek teljes területe. A vidékfejlesztési miniszter szerint ezek nem hogy nem maradéknak számítanak, hanem a hazai agrárium "aranytartalékai". Ezeket a területeken lehetne megtermelni a háztartásoknak szükséges zöldséget, gyümölcsöt. A fölösleget pedig elsősorban a helyi piacokon és a gyermekétkeztetésben lehet és érdemes értékesíteni.
A miniszter szerint ezekre jelenleg is van igény, a biotermékek iránti érdeklődés pedig dinamikusan növekszik. A sikeres piacra jutás feltétele a kapcsolatok kiépítése a gazdatársadalom és a helyi vendéglátók, étkeztetők között.
Leszoktak az otthoni termelésről
A miniszter szerint a nagy kereskedelmi láncok a rendszerváltás óta leszoktatták a kiskert műveléséről és az otthoni állattartásról az embereket, mondván, olcsóbb a boltban megvenni a húst, a zöldségfélét és a gyümölcsöt. A háztáji gazdálkodás elsorvasztása egyértelműen káros jelenség volt - tette hozzá.
A kerttulajdonosoknak szakképzett agronómusok segítenének. Igaz, előtte még őket is ki kell képezni, mielőtt munkába állnának, mert "a mai szakembereket nagyüzemi szemlélettel oktatják".
Évtizedek estek ki
Fazekas Sándor közölte: a tárca számos, a helyi termelést és értékesítést ösztönző programot. Gondot okoz azonban, hogy a háztáji gazdálkodás folyamatosságából kiesett 15-20 év, és ezzel együtt a szaktudás egy része is elveszett.
A miniszter szerint az egyik legsikeresebb kezdeményezésük a tanyaprogram. Amíg 10 éve 250 ezren, addig ma 300 ezren élnek tanyán Magyarországon.
Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. regionális igazgatója szerint megfelelő marketingmunkával "trendivé tehetők" a helyi termékek. Jelenleg is azon dolgoznak, hogy erősítsék a gasztronómiai kínálat egyediségét és bővítsék klasszikus falusi turizmust, ahol ellátást is kapnak a pihenésre vágyók.
A hosszú éveken át négyszereplős piacon rövidesen csak két intézmény marad állva. 
