Francois Hollande hétfő este az első fordulóban szerzett választási győzelmét arra használta, hogy egy bretagne-i nagygyűlésen elkötelezettségét hangoztassa az EU alapértékei mellett, ugyanakkor kritizálja is a hivatalban levő Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár EU-koncepcióját – írja a Witschaftsblatt. Hollande vezetése Európa-szerte aggodalmakat váltott ki hétfőn, nagyrészt ezzel magyarázták a tőzsdék mélyrepülését és a kötvényhozamok esését. Hollandiában a kormány takarékossági tervei elleni ellenállás váltott ki aggodalmakat a Handelsblatt szerint.
Látszólag ellentétes eszközök, de hasonló célok
Sarkozy jobboldali programja a legtöbb ponton éppen szembemegy Hollande-éval, és erősen korlátozná a bevándorlást, bár van olyan is, aki szerint a két politikus gazdaságpolitikája között nincsen lényeges különbség. Mindkettő a zászlajára tűzte például a költségvetési stabilitás megteremtését.
Visszavonulót fújnak a piacokon
A Reuters azt írja, ebben a hónapban a harmadik legrosszabbul teljesítő kötvénypiac volt a francia, a spanyolok és az olaszok után. A Bloomberg ábrája szerint a hónap elejétől a tíz éves francia referenciahozam 2,95 százalékról 3,10-re emelkedett, bár ma délelőtt már visszaesett 3,075-re. Az öt éves hozam évi 1,76 százalékról indult, 1,90-en tetőzött hétfőn, és 1,88 volt kedden reggel.
Európában a legbiztonságosabbnak tartott tíz éves német államkötvények hozamai 1,95 százalékról 1,66 százalékra csorogtak le a hónap során, jól jelezve az európai adósságválság kiújulását és a biztonság iránti igény bővülését. Így két oldalról is növekedett a francia papírok hozamfelára a németekéhez képest. A spanyol tíz éves hozammutató pedig 5,33 százalékról 5,98 százalékra ment fel.
Megalakult a megszorítás-ellenes front?
|
| Nicolas Sarkozy |
A franciaországi választások első fordulójában Hollande a szavazatok 28,6, Sarkozy 27,2 százalékát szerezte meg, a harmadik a szélsőjobboldali FN (Nemzeti Font) lett Marine Le Pen vezetésével. Hollande nyilatkozata szerint az európai megszorítási hullám szítja az elégedetlenséget és ágyazott meg annak, hogy az euroszkeptikus FN rekordmagas választási eredményt érjen el. A párt 17,9 százalékot ért el, a legmagasabbat azóta, hogy 1972-ben megalapították – írja a Bloomberg.
Európában valóságos megszorítás-ellenes front alakult, kezdve azzal, hogy Spanyolország nem teljesítette az EU hiánycéljait, azok keresztül, hogy Görögországban zavargások voltak, addig, hogy Hollandiában megbukott a kormány a kiadáscsökkentési terve és vele a kormány is. A megszorítások ellenzése az európaellenes, szélsőséges érzelmeket is felkorbácsolja, mint Franciaország esetében. Egyelőre azokban ezek nem tudtak elsöprő erejűek lenni, nem emeltek szélsőséges pártokat kormányra sehol sem – írja a hírügynökség politikai elemzőre hivatkozva.
A kormányok korán halnak
Számos országban megbukott azonban a krízis következtében a korábbi kormány, Írországban, Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Finnországban.
|
| Angela Merkel |
Merkel a napokban azt mondta egy high-tech vásáron, hogy a gazdasági növekedés egyik alapja a szolid költségvetési politika, de nem az egyetlen. Hollande inkább növekedést serkentő lépésekre hív fel, ami új csatározásokat indíthat el a három éves európai adósságválságnak eddig a németek által irányított kezelésében. A francia elnökjelölt szerint az EKB-nek többet kellene tennie az európai növekedés érdekében, a növekedést és a beruházásokat támogató kiegészítéseket szeretne tenni az európai partnerek által korábban aláírt fiskális paktumhoz.
Önmegsemmisítő üzemmód és halálspirál
Angela Merkel és Peter Altmeier viszont ettől már korábban is óva intették, kilátásba helyezve, hogy ez saját országára nézve is káros következményekkel járhat, elszigetelheti Európán belül.”Ha nyerünk, Franciaország az európai építésre fog fókuszálni és a növekedést, az ipari, fenntartható növekedést… fogja fókuszba állítani” – jelentette ki a Hollande a Bloomberg szerint a bretagne-i Qimperben.
„Önmegsemmisítő üzemmód” című cikkében Zsiday Viktor alapkezelő leírja azt a folyamatot, amely során a megszorítások recesszióhoz vezetnek, ami újabb megszorításokat kényszerít ki, és így „halálspirálba” kerülve hosszú éveken keresztül recesszió alakul ki a gazdaságban. Szerinte is egyre többen ellenzik az erőltetett megszorítások ütemét Európában, és úgy látszik, hogy ebben puhulás is lesz. „A következő év valószínűleg inkább a növekedés újrateremtéséről, mint a megszorításokról fog szólni Európában. Ha nem, akkor jön a deflációs spirál, amely az eurózóna széteséséhez vezethet” – írja.
A Pénzügyminisztérium elkészítette a 2030-ig szóló konvergenciajelentését. 
