Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója elmondta: a jövőre lejáró devizaadósság összege 2,3 milliárd euró, ami meghaladja a tervezett 1 milliárd eurós külföldi kötvénykibocsátást, így a központi költségvetés devizaaránya tovább csökkenhet, a jövő év végére várhatóan 20 százalék alá mérséklődik az idei 22 százalékról.
Varga Mihály emlékeztetett: a devizakötvény-csere során -, amikor 1,2 milliárd dollár összegű, 2018-2023 között lejáró, magas kamatozású papírokat vásároltak vissza és egymilliárd euró értékben bocsátottak ki tízéves devizakötvényt 1,9 százalékos kamattal - hatszoros volt a túljegyzés. Emellett nemzetközi szinten is példa nélküli módon a dollárkötvények visszavásárlása prémium nélkül történt. Ha a piaci körülmények engedik, jövőre is élni próbál majd hasonló eszközökkel a kormányzat - mondta a miniszter. Hangsúlyozta, az állampapírok 80 százalékát lakossági ügyfelek vették meg, kedvező az is, hogy az állampapírok háromnegyede ma már egy évnél hosszabb futamidejű.
Mi jön a szamurájok után?
A következő évet alacsony forint- és devizakötvény-lejárat jellemzi, a cél az, hogy az új kötvények vonzóak legyenek. Az új belföldi eurókötvény-kibocsátások, a forintkötvények piacra dobásához hasonlóan, folyamatosan az aukciókon történnének, így a nagybani befektetők negyedévente tudnának eurókötvényeket vásárolni, anélkül, hogy kilépnének az országból.
A miniszter jelezte: a jövő évben nem cél új, egzotikus piacokon történő megjelenés, ám az idén kifutó szamurájkötvények helyére újabb - nem jelentős összegű - japán kibocsátás tervbe vételét kérte az Államadósság Kezelő Központtól, hogy ezen az ázsiai piacon továbbra is ott legyen az ország.
Papírok negatív kamattal
| Miért éri meg negatív kamatra pénzt adni Magyarországnak? >>>> |
Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója kiemelte: az idén a hozamcsökkenés számottevő volt, ebben az évben sikerült először negatív kamattal is állampapírt piacra dobni. Bár jövőre választási év lesz, a három meghatározó nemzetközi hitelminősítőből két hitelminősítőnél is felminősítés előtt áll az ország.
Háromszoros túljegyzés
Barcza György jelezte: a magyar állampapírok iránti kereslet jelentős volt, az aukciókon háromszoros volt az átlagos túljegyzés, a legkeresettebb papír pedig ma már nem a 3, hanem az 5 éves futamidejű papír. A vásárlók 82 százaléka magánszemély, sőt a legújabb értékesítési adatok már 90 százalékos arányról szólnak.
Az ÁKK vezérigazgatója elmondta: a nettó finanszírozási igény jövőre 1361 milliárd forint lesz. Az összes törlesztés 7397 milliárd forint lesz, így a bruttó finanszírozási igény 8758 milliárd forintot ér el. A devizalejárat 2,3 milliárd euró lesz.
Barcza György kiemelte: a jövő évi kibocsátási terv lényegében megegyezik a 2017-es elképzelésekkel, a lakossági értékesítésben az idei tervekben eredetileg 583 milliárd forintos kibocsátás szerepelt, ezt célozzák meg 2018-ban is. Idén a lakossági papírok kibocsátását 1700 milliárd forintra emelték, hogy az uniós előfinanszírozás fedezetét biztosítsák.
Megtorlást ígérnek az irániak. 
