A fiatalabb generáció tagjai minimálbéren vannak bejelentve, vagy még úgy sem, mert nem óhajtják a rengeteg járulékot befizetni: nem remélik, hogy egyszer visszakapják. Hiteltelenné válhat a nyugdíjrendszerünk - oda a szolidaritás?
A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal elnöke szerint a nyugdíjrendszer valamennyi eleméhez hozzá kellene nyúlni, és ennek a szándéknak már látja a jeleit. Holtzer Péter az Élet és Irodalomnak (ÉS) adott, a lap pénteki számában megjelenő interjúban ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy igazi nyugdíjreformot nem lehet máról holnapra csinálni.
A szakember azon a véleményen van, hogy a legtökéletesebb nyugdíjrendszer sem képes önmagában megoldást nyújtani. Mint mondta, ha nem lesz normális pályára téve az ország, ha nem lesz normális növekedés és foglalkoztatás, "akkor hiába masszírozzuk a nyugdíjrendszert, az önmagában nem fog meggyógyulni".
Holtzer Péter szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a fiatalabb generációk már ma is egyre kevésbé hiszik el, hogy a jelenlegi rendszer fenntartható és működőképes modell. Azért vannak minimálbéren bejelentve, vagy még úgy sem, mert nem óhajtják ezt a rengeteg pénzt befizetni, mivel nem remélik, hogy egyszer visszakapják - mutatott rá.
Szolidaritás nélkül elvesznek az alapok
Ha a társadalom nem kap "erős jeleket" arra nézve, hogy van esély a változásra, akkor ez a tendencia még erősödni is fog - vélekedett. A szakember úgy látja, hogy a következő 5-15 évben nyugdíjaskorba lépők között több százezren lesznek, akik kiesnek az ellátásból, mert nem tudták összegyűjteni a szükséges biztosítotti időt. Ők, akiket többnyire a rendszerváltás veszteseiként is emlegetnek, az elmúlt húsz évben csak töredezetten voltak jelen a munkaerő-piacon.
Ha az említett csoport kiesik a nyugdíjrendszerből, akkor azzal a rendszer alapértéke, a teljes lefedettség szűnne meg, másrészt felvetődne a felelősség és a szolidaritás kérdése is - tette hozzá.
Holtzer Péter a miniszterelnök nyugdíjrendszert érintő javaslatairól szólva - hangsúlyozottan magánvéleményként - úgy vélte: örül, hogy a téma napirendre került, ám, mint fogalmazott, a dolog lehetne erőteljesebb is. Példaként említette, hogy a régóta várt korhatáremelés üteme például lehetne gyorsabb; a bejelentett háromévente egy év helyett kétévente egy év is lehetne, ahogyan 1997 és 2009 között is volt.
Álláspontja szerint a nyugdíjak indexálásánál az lenne "fair", ha a svájci indexálással szemben azok a reálértéküket őriznék. Jelezte azt is: rendkívül visszásnak tartja a 13. havi nyugdíj beépítését, mert akik később mennek nyugdíjba, azok már nem kapják, míg akik eddig is részesültek az "ingyenpénzből", azoktól már nem veheti el senki.
Őszre ígérnek javaslatokat Gyurcsány előjött a farbával
Közölte, a kerekasztal várhatólag 2009 őszére, végére tesz le egy "étlapot"; a választékról attól kezdve lehet majd beszélni.Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn, a parlamentben jelentette be a nyugdíjrendszert érintő átalakítási javaslataikat. E szerint a 13. havi nyugdíj összege beépülne a nyugellátásokba, azt követően pedig az újonnan nyugdíjba vonulók már nem kapnák ezt a járandóságot. E mellett a kormány arra is javaslatot tesz, hogy a nyugdíjszámítást a svájci indexálás megtartása mellett kössék össze a gazdasági növekedéssel, a nyugdíjkorhatár pedig 2016-tól évente négy hónappal növekedne, így 2025-re elérné a 65 évet.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
.jpg)
A fiatalabb generáció tagjai minimálbéren vannak bejelentve, vagy még úgy sem, mert nem óhajtják a rengeteg járulékot befizetni: nem remélik, hogy egyszer visszakapják. Hiteltelenné válhat a nyugdíjrendszerünk - oda a szolidaritás? .jpg)
.jpg)
