Az EU27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,07 százalékát, 2021 és 2027 között 1087 milliárd eurót javasol a hétéves keretköltségvetés fő összegének a hétfőn a tagállamoknak átadott tárgyalási keretben az EU soros finn elnöksége. Ez a pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó összeg közel 50 milliárd euróval alacsonyabb az Európai Bizottság sokat bírált májusi javaslatánál, ami 1135 milliárd euróról szólt, írja a Bruxinfo.
A lap szerint ez nem jó hír Magyarországnak, mert már az Európai Bizottság kiinduló javaslatának is az átlagnál nagyobb lefaragás lett volna az eredménye a kohéziós politika és a közös agrárpolitika területén Magyarország számára, a finn javaslat pedig még csak rontana a helyzeten.
A finnek, mint írják:
"a kiadások három fő tételének büdzsén belüli részarányát is kiigazították úgy, hogy valamelyest csökkentették az új prioritásokra és más programokra szánt források részarányát, amelyek ugyanakkor még mindig a legnagyobb tételnek számítanak majd a költségvetésen belül (35,6%-ról 32,8-33% közé az októberi papír szerint). Egyúttal valamelyest megemelték a kohéziós politika és a közös agrárpolitika részarányát az egészen belül (korábbi ígéretük szerint (az előbbit 29,1%-ról 29,6% és 29,8% közé, az utóbbit 28,6%-ról 30,5-30,9%-ra).
Mindezzel csak az a gond, hogy már az Európai Bizottság kiinduló javaslatának is az átlagnál nagyobb lefaragás lett volna az eredménye mindkét területen Magyarország számára. Miután a finn javaslat még 50 milliárdot lecsíp a főösszegből, így a kicsiny aránymódosítás ellenére a mérleg még rosszabb lehet. Főképpen azért, mert az egy ország által a GDP-je arányában maximálisan lehívható felzárkóztatási pénzek felső határértéke a finn javaslatban nem változott: hazánk számára az EU átlag 65-70% közötti egy főre jutó GNI-mutatóval GDP-jének 1,55 százaléka jelentené a felső határt, ami 40 százalékkal alacsonyabb a jelenlegi szinthez képest. A finnek legújabb javaslata csak annyit változtatott a plafonon, hogy a 70% fölötti tagállamok számára beiktattak egy új kategóriát a GDP 1,50%-val.
Másfelől a finnek az úgynevezett védőhálót is jobban eltolták felfelé és lefelé egyaránt, ami arról hivatott gondoskodni, hogy egy ország a korábbi időszakhoz képest ne bukjon egy meghatározott százalékos aránynál nagyobb támogatási összeget, illetve ne nyerje túl magát. A Bizottságnál ez a küszöb lefelé 24% volt – a magyar kohéziós politikai boríték éppen ennyivel zsugorodna. A finneknél a „sapka” 27%-ra „emelkedett”, vagyis elvileg még több pénzt el lehetne bukni. Felfelé viszont csak 7 százalékos lehet a változás.
A módosított tárgyalási keret a gazdagabb átmeneti régióktól is átcsoportosít forrásokat a legelmaradottabb régiók felé, ám ez aligha változtat érdemben számos közép- és kelet-európai tagállam mérlegén."
További részletek a Bruxinfón.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
