Közzétette a lakossági villamos energia és földgázárak októberre vonatkozó nemzetközi összehasonlítását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
Mivel ebben a hónapban indult a fűtési szezon, megnéztük, hogy áll a magyar főváros a többi uniós fővárossal összevetve. Ha így nézzük, az egyik legolcsóbbak vagyunk, ha amúgy, akkor meg az abszolút átlagot hozzuk az EU-ban.
Az "így" nézés a konkrét, euróban számolt energiaárakat jelenti, melyeket a hivatal számítása úgy tesz megfoghatóbbá, hogy a nemzeti valuták háromhavi mozgóátlag segítségével kerülnek átváltásra, ami kisimítja az euró nemzeti valutában számolt árfolyamának ingadozásait, így a valutaárfolyamok változása a hónapról hónapra mért árakat kevésbé módosítja.
|
| Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal |
Ennek alapján az jön ki, hogy az átlagos fogyasztási mennyiséggel és jellemzőkkel felruházott átlagfogyasztókat nézve a budapesti áram az utolsó előtti a listán, azaz majdnem a legolcsóbb a maga 11,45 eurócent per kilowattórájával (ez kevesebbe kerül, mint tavaly ilyenkor). Csak a belgrádi áram olcsóbb a miénknél, igaz, nem kevéssel: annak kilowattóráját 7,26 eurócentes áron mérik. Vásárlóerő paritáson számolva már a végéről számolva a kilencedikek vagyunk, ami az erre bevezetett, fiktív valutában mérve 18,96-nyi európai vásárlóerő-egységet jelent.
|
| Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal |
Földgázban a legolcsóbb a magyar főváros 3,13 eurócent per kilowattórával (tavaly ennél drágább volt, de még így is ez volt a legolcsóbb), kisimítva már hátulról a negyedik Budapest mert úgy már az egységnyi földgáz 5,18-nyi fiktív pénzbe kerül.
A kimutatás vizsgálja a villamos energia és földgázfogyasztás költségeinek a nettó jövedelemhez viszonyított arányát, azaz a fogyasztók "teherbíró” képességét is. A hivatal szerint az átlagos budapesti háztartásban ketten élnek, mindketten országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkeznek, nincs gyermekük, illetve más eltartott a háztartásban. A kérdés az, hogy az ő közös háztartásuk havi jövedelmének mekkora hányadát emészti el az árammal és gázzal kapcsolatos kiadások, ha éves szinten egy átlagos fogyasztási mennyiség (2200 kWh áram és 1162 m3 földgáz) az alap. Ezt szintén európai vásárlóerő-egységben mérik.
|
| Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal |
Ebben az összevetésben a budapesti Átlagosék abszolút a legátlagosabbak az összes uniós Átlagosok között, ugyanis nemcsak, hogy a középmezőnyben tanyáznak, de mindkét irányból a tizenharmadikak a listán.
A háztartásuk havi jövedelmének 3,4 százalékát viszi el az áram- és gázszámla (tavaly ennél nagyobb szeletet hasított ki a költségvetésből).
És akkor számszerűen is a dolgok alakulásáról:
Szeptemberhez képest
- olcsóbbak lettünk, akkor áram tekintetében hátulról számolva a harmadikak voltunk 11,57 eurócent/kilowattórás díjszabással,
- vásárlóerő-paritáson számolva hátulról a kilencedikek 18,96 fiktív egységgel.
- A gáz nálunk volt a legolcsóbb 3,16 eurócenttel,
- vásárlóerősen hátulról a negyedikek voltunk 5,18 egységgel.
- A fővárosi átlagosék akkor is mega átlagosak voltak, ugyanúgy a 13. helyen tanyáztak, ugyanúgy 3,4 százaléknyi rezsibe ölt háztartáspénzzel.
Tavaly októberben
- áramban hátulról a negyedikek voltunk, 11,60 eurócent/kWh-val,
- vásárlóerő paritáson pedig hátulról a tizenegyedikek 19,69-nyi fiktív pénzegységgel.
- A mi gázunk volt a legolcsóbb, kilowattórája 3,16 eurócentbe került,
- a vásárlóerő-paritásos listán pedig hátulról a harmadik volt Budapest, 5,37 fiktív pénzzel.
- Átlagosék akkor még nem a mértani középen helyezkedtek el, hanem a tizenkettedikek voltak a többi Átlagos család között, a havi háztartáspénz 4,1 százaléka ment el gázra és áramra.
Az asztalon tartják a katonai beavatkozás lehetőségét, de az elnök tanácsadói szerint nincs elég erejük a rezsim megdöntéséhez. 
