A német Bundesbank elnöke ezzel közvetve ismét támadást indított az ellen a terv ellen, hogy a közös európai bankfelügyeletet az Európai Központi Bankba integrálják. "A bankuniónak a közös monetáris politikát kell támogatnia, de a gyakorlatban érdekkonfliktus lép fel a bankfelügyelet és a monetáris politika között. Ezért a két területet szigorúan szét kell választani" - hangsúlyozta Weidmann.
A Bundesbank elnöke, aki az EKB kormányzó tanácsának is tagja, sürgette, hogy Németországnak legyen komoly szava a bankunióban a bankfelügyeleti ügyekről szóló szavazáskor. "Az ilyen döntéseknek a későbbiekben pénzügyi költségei lehetnek, és így nagyon is logikus lenne, ha a szavazati erő a jegyzett tőke arányához igazodna" - mondta Weidmann. Az EKB alaptőkéjéből a Bundesbank jegyzi a legnagyobb részt, 27 százalékot, de pénzügypolitikai döntésekben csak egy szavazata van.
Weidmann azt is hangsúlyozta, hogy a bankoknak maguknak kell állniuk rossz befektetéseik veszteségét, és a pénzintézetek nem élvezhetnek "túlélési garanciát". Meg kell akadályozni, hogy "a bankok mértéktelenül kitegyék magukat állami fizetésképtelenségi kockázatoknak", a bankunióban ezért korlátozni kell, hogy az egyes bankok portfóliójuk hány százalékát tarthatják állampapírban, és mely államok papírjaiban. Weidmann a hétvégén azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy felvetette a görög adósság esetleges elengedését.
Zöldkötvényt távol-keleti befektetőknek. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
