Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője arra mutat rá a Központi Statisztikai Hivatal pénteki közléséhez fűzött kommentárjában, hogy a hazai foglalkoztatottsági szint továbbra is csúcsközelben tartózkodik – amit a nyári szezonalitás is segít –, miközben a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt az aktivitás is rekordmagasságba kerül, megközelítve az 5 millió főt. A szakértő az őszi hónapokra ismét kismértékben 4 százalék alá csökkenő munkanélküliségre számít a jelenlegi folyamatok alapján, és úgy látja, az idei éves átlagos ráta pedig 3,8 százalék lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent. Így a mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy
a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők, és átmenetileg vállalhatják a kapun belüli munkanélküliséget is,
ami egyben azt is jelzi, hogy a piaci szereplők is egy rövid ideig tartó, átmeneti visszaesésre számítanak.
Az MBH Bank elemzője azt is aláhúzza, hogy ezzel együtt az extenzív, vagyis a munkaerőpiac mennyiségi bővülésének határaihoz érve a vállalatok a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak – amit az egyéb költségek megugrása is indokol –, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából.
Horváth szerint a magyar munkaerőpiac továbbra is stabil és egyben új csúcsra is ér – hasonlóan a fejlett gazdaságokban tapasztalhatóhoz –, a nyári hónapokban tovább növekedett a foglalkoztatottak száma, vagyis a negatív belső és külső tényezők nem gyakorolnak hatást a 4,7 millió fő feletti történelmi foglalkoztatottsági szintre. Ez a többi fejlett gazdasággal egyetemben némi meglepetésre ad okot – véli –, mivel a jelentősebb ideje tartó erőteljes kamatemelések ennek az ellenkezőjét céloznák az inflációs célok elérése érdekében. Kiemeli, hogy eközben az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezet következtében, így a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a munkanélküliség is emelkedett minimálisan. Az ukrajnai háború, az energiaárak tavalyi megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából – véli Horváth András.
Az elemző rámutat, hogy a munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, sőt még növekedett is, a 80 ezret elérő bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Szerinte továbbra is a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirál tartóssá válását és a profitok megugrását okozó áremeléseket, illetve a várakozások beragadását megakadályozni igyekvő jegybankok mikor tudnak immár érdemben hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, de szerinte érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben.
A továbbra is erős munkaerőpiaci kereslet egyben erősíti az aggodalmakat, hogy a 2 százalékos jegybanki inflációs célokhoz való visszatérés és a várakozások ilyen szintű csökkenése mikor következhet be, és mindez megvalósulhat-e puha landolással, vagyis erőteljesebb recesszió nélkül vagy esetleg olyan hosszan lesz szükséges a historikusan magas kamatokat fenntartani, hogy ez nem fog tudni megvalósulni
– teszi fel az égetően fontos kérdéseket az MBH Bank szakértője.
Végül Horváth megjegyzi, 2023 harmadik negyedévében továbbra bővülő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektorális bontásban is. A mezőgazdaságban 12 ezer fővel nőtt a létszám, a feldolgozóiparban 5 ezerrel, az építőiparban 13 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén 13 ezerrel nőtt, a közszolgáltatások területén pedig ezer főn belül bővült a foglalkoztatotti létszám az előző év azonos időszakához képest.
Drasztikus személyi változások lépnek életbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felsővezetésében október 1-jétől. 
