|
| MTI Fotó: Marjai János |
A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Nemrég részletesen írtunk arról, hogy 2017-ben (is) kifejezetten gyors ütemben nőtt a magánegészségügyi szolgáltatások piaca Magyarországon, mert a bővülést több alapvető tényező is folyamatosan táplálja. Egyrészt nő a lakosságnál lévő elkölthető pénz mennyisége, az állami egészségügyről szinte naponta derül ki egy-egy elborzasztó adat vagy vizuális elem, a népességen belül egyre több az időskorú, vagyis a potenciális páciens, a 30 év alatti fiatalok körében pedig szerencsére áttört a megelőzés fontossága, így ők is hajlandók költeni például a szűrővizsgálatokra.
Mindez azt eredményezte, hogy 2017-ben a 14 vezető hazai magánegészségügyi szolgáltató összességében 15 százalék feletti bevételnövekedést produkált, elérve az 50 milliárd forintos határt. A piac teljes méretét ugyanakkor nagyon nehéz pontosabban becsülni, mert a kérdéses 14 cégnél csak a teljes bevétel körülbelül 15 százaléka lehet, a “maradék” 85 százalékon pedig többezer kisebb magánorvosi praxis osztozhat, márpedig azok adatait szinte lehetetlen összegereblyézni.
A szakmai konszenzus szerint mindenesetre a piacméret 2017 végén körülbelül 300 milliárd forint lehetett, és elég gyors ütemben nőtt. Ehhez képest kissé váratlan, amit most a 2018-as adatok mutatnak.
A top14 cég közül kettő (a Medicover és a Dr. Rose) éves beszámolóját ugyan nem találtuk meg az Igazságügyi Minisztérium adatbázisában (vagy nem adták még le egy hónappal a határidő után, vagy nem jelent meg a rendszerben), a nélkülük összeállított top12-ből azonban az olvasható ki, hogy
2018-ban a növekedés üteme a felére esett vissza.
A csonka top12-ben 2018-ban 43 milliárd forint volt az összbevétel, ám ugyanezek a cégek egy évvel korábban is közel 40 milliárdot értek el, a növekedés így most csak 8 százalékos volt.
Az adatokból hiányzó két cég közül a Medicover igazi nagyágyú, így eredménye némileg eltolhatja az arányt, de az teljesen valószerűtlen, hogy olyan növekedést produkált volna, amellyel a fő trendet, vagyis a piac jelentős lassulását megváltoztatná.
Az élmezőnyben tavaly két fontos változás is történt, ami a piac konszolidációjára utal, de hatása majd csak az idei adatokban lesz látható. A piacvezető Synlab az évfordulóval, vagyis 2018 december végén magába olvasztotta a 2017-ben még hetedik, tavaly azonban már ötödik helyen álló, hasonló profilú Centrum-Lab Kft.-t. A Synlab egyébként már a Centrum-Lab nélkül is átlépte a bűvös 10 milliárd forintos árbevételt, a két társaság pedig együtt 13 milliárdot produkált.
A másik egyesülést a képalkotó diagnosztikában erős Affidea hajtotta végre, a Főnix-Med január végi beolvasztásával megvetette a lábát a járóbeteg rendelésben is.
Visszatérve a Synlabra, a 9,45 milliárdról 10 milliárd forint fölé emelkedő bevétel mellett a piacvezető üzemi szintű nyeresége 896 millióról 810 millió forintra csökkent, mert az anyagi jellegű ráfordítások és a bérköltség is megugrott. Több mint 10 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, ami összességében arra utal, hogy az egy főre jutó bér megemelkedett, többet kell fizetni az egészségügyi alkalmazottaknak.
A laborvizsgálatokban erős társaságnál a belföldi értékesítés 9,85 milliárd forint volt, amelyből 2,59 milliárd forint érkezett közvetlenül a NEAK-tól (leánykori nevén OEP).
A Budai Egészségközpontnál több mint 10 százalékkal nőtt a bevétel, de az üzemi eredmény itt is visszaesett, mert megugrottak a személyi jellegű ráfordítások (és az anyagi jellegűek is), viszont a Synlabbal ellentétben a gerincközpontban a létszám is nőtt, körülbelül a bevétellel arányosan. A Csányi Sándor érdekeltségi körébe tartozó Bonitas 2002 Zrt. 75 százalékban tulajdonosa a társaságnak, a 7,5 milliárd forintos bevételnek pedig elég nagy része, 4,5 milliárd forint származott az állami költségvetésből, a NEAK-tól.
A Synlabba beolvadó Centrum-Lab egyébként nagyot ment tavaly, 2,46 milliárd forintról 3,15 milliárdra nőtt úgy, hogy üzemi eredményét majdnem megduplázta. Alkalmazotti létszámát nem növelte a cég, és a személyi jellegű ráfordításait sem, vagyis létszámbővülés és béremelés nélkül ért el jelentős bevételnövekedést.
A Róbert Károly Magánkórház (RKM) 2018 májusában eladta a Telki Kórház Kft.-t, amelyet még 2014-ben vásárolt meg 200 millió forintért. A Telkiben lévő első magyar magánkórház a beszámoló szerint mindig veszteséget termelt, és eladásakor 124,7 millió forint volt az értéke. A vételhez még 2014-ben vett fel az RKM az MNB Növekedési Hitelprogramban 150 millió forint beruházási hitelt, és az eladáskor 124,7 millió forint volt a tartozása, amelyet a vevő Futurmed Vagyonkezelő átvállalt (vagyis praktikusan az RKM nem pénzért, hanem a hiteltartozás átadásával szállt ki a hányatott sorsú intézményből).
Telkiben ezen kívül bennragadt az RKM 8 millió forintos kölcsöne, is, amelynek visszafizetésére “reális esély nem volt, az elengedés mellett döntött a társaság”.
A magánkórház szokatlan módon nyújt jó bepillantást a magánegészségügyi biznisz részleteibe, hiszen még azt is részletezi, hogy melyik területről származik a bevétele. Ebből egyrészt kiderül, hogy a 2,4 milliárd forintos összbevételén belül elenyésző, 10 millió forint származik a NEAK-tól, a legnagyobb forgalmat hozó terület pedig a szülészet és a nőgyógyászat, amely együttesen a teljes bevétel harmadát adja. Majdnem ilyen súlyt képvisel az ambuláns ellátás, és már a bevétel egyhatodát hozzák a meddőségi kezelések.
Az orvosok összesen 586 millió forint értékben nyújtottak számla ellenében szolgáltatást a magánkórháznak. A tulajdonosok a teljes adózás utáni nyereséget (150 millió forintot) eredménytartalékba tették, vagyis ezen az ágon nem vettek ki pénzt a cégből.
Nagyon fontos mutató, hogy 2018-ban a magánegészségügyi piac vezető társaságai közül üzemi szinten már szinte mindegyik pozitívban volt, csak a nagy építkezésben lévő, üzletmenetében még kezdeti fázisban lévő Duna Medical Center termelt veszteséget.
(G7)
Felállt az Országos Vízügyi Koordinációs Központ. 
