A magyar gazdaság a tavalyi, dinamikus bővülés után lassabb fokozatba kapcsolhat, de növekedése még így is jelentősen meghaladhatja az eurózónáét és a régiós országokét az Equilor Befektetési Zrt. 2020-as gazdasági kilátásait összefoglaló elemzése szerint. A GDP-növekedés 3,8 százalékos lehet idén, melyben továbbra is komoly szerepet kaphat a belső fogyasztás, illetve a hazai beruházások és az export. A reálbérek emelkedése a korábbi években tapasztaltaknál visszafogottabb ütemű lehet, a lakossági fogyasztás továbbra is erőteljes tényező maradhat, míg a beruházások és az export volumene a tavalyinál kisebb mértékben emelkedhet.
Az infláció a jegybank célszintje felett, de még a toleranciasávon belül alakulhat: Török Lajos, az Equilor vezető elemzőjének várakozása szerint az éves, átlagos infláció 3,4 százalékos lehet, a maginfláció ugyanakkor megközelítheti a 4 százalékot, míg a jegybank által kiemelten figyelt, adószűrt maginflációs mutató 3,5-3,6 között alakulhat. Amennyiben az amerikai-iráni konfliktus eszkalálódik, az akár olajár-sokkot is okozhat, illetve a forint a vártnál nagyobb mértékű gyengülése felfelé mutató kockázatként jelentkezik az inflációs folyamatokat tekintve. A munkaerőpiaci folyamatok továbbra is kedvezőek, de a munkanélküliségi ráta további csökkenésére már nem lehet számítani: a foglalkoztatottak száma tetőzhet, a munkaerőhiány továbbra is problémát jelenthet a vállalati szektorban.
Az Equilor vezető elemzője szerint az MNB idén nem mozdul el érdemben a laza monetáris álláspontról, legkorábban 2021-ben várható szigorítás, elsőként a nemkonvencionális eszközök részleges visszavonásával, mely a forint többletlikviditását csökkentené fokozatosan. A betéti kamatszint, majd az alapkamat emelésére csak ezt követően kerülhet sor. A hazai monetáris politika alakulása nagyban függ az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank lépéseitől, de a jelenlegi folyamatok alapján sem a tengerentúlon, sem az eurózónában nem lehet szigorításra számítani. Az euró-forint árfolyama tartósan a 330-340-es sávban mozoghat, és nem lehet kizárni, hogy hosszabb-rövidebb időre a 340-es szint fölé kerül a jegyzés.
A nemzetközi porondon a legmeghatározóbb az amerikai elnökválasztás, az amerikai-kínai kereskedelmi háború és a közel-keleti geopolitikai helyzet fejleményei lehetnek, melyek a hazai folyamatokra is hathatnak.
Január elején még 415 forintot kellett adni egy euróért, most már „csak” 406-ot. A pezsgőbontással azért még várunk. 
