Két tartományi választás az elkövetkező hetekben az osztrák kormány bukását és a populista jobboldal felemelkedését hozhatja el. Berlin feszülten figyeli a fejleményeket, hiszen ott tovább szaporodnak a menekültek elleni támadások és a közösségi oldalakon már tízezrek követelik Merkel távozását.
Werner Faymann és Angela Merkel - MTI Fotó
A menekültválság megbolygatta nyugati szomszédunk politikai életét is. A szociáldemokrata Werner Faymann miniszterelnök komoly nyomás alá került a krízis következményeként. Faymann eddig meglehetősen laza és visszafogott hozzáállás tanúsított az ügyben, de ez nem nyugtatta meg az ország lakosságát.
A feszültség a kormánykoalícióban a konzervatív ÖVP párttal markánsan kiújult. Az ÖVP egyre tolódik jobbra, hogy kövesse szavazóinak radikalizálódását. Sebastian Kurz, a konzervatív külügyminiszter „sokkal intenzívebb határőrizet” mellett kardoskodik és gyors eljárást követel a menekültekkel kapcsolatban. A magyar kerítésépítést egyenesen modellértékűnek nevezte augusztus végén egy interjújában.
A rendpártiság beelőz, a szociáldemokraták esnek
A koalíciós kormányban uralkodó zavarodottság a jobboldali populista Szabadságpárt kezére játszik. Heinz-Christian Strache pártja elhúzott a gyengülő szociáldemokraták és néppártiak mellett, az OE24-en publikált legfrissebb Gallup-felmérés szerint az FPÖ 32, az SPÖ 25, az ÖVP 21 százalékon áll.
Strache szerint a magyar-osztrák határon azonnali ellenőrzés bevezetésére van szükség. Mivel az utóbbi pár napban a menekültválság csak tovább eszkalálódott és Strache pártvezér kőkemény javaslatai komoly visszhangra találnak a népességben, ez a támogatottsági arány csak még magasabbra szökhetett időközben.
Hogy milyen magasra, az napokon belül megtudhatjuk. Szeptember 27-én Felső-Ausztria tartományban, október 11-én pedig Bécsben tartanak helyhatósági választásokat. Ha Strache tarol és a szociáldemokrata SPÖ nagy bukást szenved el mindkét helyen, akkor a nagykoalíció távozásra kényszerülhet és előrehozott választások jöhetnek. Ez hasonlítana a 2005-ös németországi forgatókönyvhöz, ahol akkoriban Gerhard Schrödernek kellett vennie a kalapját.
Strache számára jó hír az is, hogy soha ennyien nem választották volna még meg kancellárnak, mint most: a megkérdezettek 30 százaléka örülne, ha a volt bécsi fogtechnikus vezetné Ausztriát, ugyanannyian, mint amennyien a jelenlegi kancellárra, Faymannra szavaznának.
Berlin figyel, a hátország forrong
Az osztrák politikai fejleményeket lélegzetvisszafojtva várják Németországban is, ahol az utóbbi napokban még intenzívebbé váltak a menekült-szállások elleni erőszakos cselekmények. A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kimutatása szerint az idén augusztus végéig 335 alkalommal történt menedékkérőket befogadó intézmények ellen irányuló, szélsőjobboldali motivációjú bűncselekmény.
Ez kétszer annyi, mint tavaly egész évben. A menekülthullám felerősödésével az ilyen típusú bűncselekmények száma is gyorsan emelkedik, ezt jelzi, hogy a 335 bűncselekmény közül 131-et a július-augusztusi időszakban követtek el.
Közben Merkel kancellár Facebook oldala forr a feszültségtől. Az 1,3 millió követővel működő oldalon a szeptember 4-i bejegyzés, amely szerint Németország meg fogja oldani menekült-válságot, eddig 13 ezer hozzászólást generált. A túlnyomórészt rendkívül zaklatott kommentelők Merkelt a nép akaratával szembemenő politikusnak írják le és többen követelik azonnali távozását.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Ez is következik a péntek reggel közzétett foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokból. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a hazai makrogazdasági elemzők gyorsértékeléséből szemezgettünk.
2025 októberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 674 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 217 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt.
Javult a gazdasági hangulatindex az euróövezetben és az Európai Unióban novemberben az előző hónaphoz képest, miközben Magyarországon romlott – derült ki az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (DG ECFIN) végleges adataiból.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
