Két tartományi választás az elkövetkező hetekben az osztrák kormány bukását és a populista jobboldal felemelkedését hozhatja el. Berlin feszülten figyeli a fejleményeket, hiszen ott tovább szaporodnak a menekültek elleni támadások és a közösségi oldalakon már tízezrek követelik Merkel távozását.
Werner Faymann és Angela Merkel - MTI Fotó
A menekültválság megbolygatta nyugati szomszédunk politikai életét is. A szociáldemokrata Werner Faymann miniszterelnök komoly nyomás alá került a krízis következményeként. Faymann eddig meglehetősen laza és visszafogott hozzáállás tanúsított az ügyben, de ez nem nyugtatta meg az ország lakosságát.
A feszültség a kormánykoalícióban a konzervatív ÖVP párttal markánsan kiújult. Az ÖVP egyre tolódik jobbra, hogy kövesse szavazóinak radikalizálódását. Sebastian Kurz, a konzervatív külügyminiszter „sokkal intenzívebb határőrizet” mellett kardoskodik és gyors eljárást követel a menekültekkel kapcsolatban. A magyar kerítésépítést egyenesen modellértékűnek nevezte augusztus végén egy interjújában.
A rendpártiság beelőz, a szociáldemokraták esnek
A koalíciós kormányban uralkodó zavarodottság a jobboldali populista Szabadságpárt kezére játszik. Heinz-Christian Strache pártja elhúzott a gyengülő szociáldemokraták és néppártiak mellett, az OE24-en publikált legfrissebb Gallup-felmérés szerint az FPÖ 32, az SPÖ 25, az ÖVP 21 százalékon áll.
Strache szerint a magyar-osztrák határon azonnali ellenőrzés bevezetésére van szükség. Mivel az utóbbi pár napban a menekültválság csak tovább eszkalálódott és Strache pártvezér kőkemény javaslatai komoly visszhangra találnak a népességben, ez a támogatottsági arány csak még magasabbra szökhetett időközben.
Hogy milyen magasra, az napokon belül megtudhatjuk. Szeptember 27-én Felső-Ausztria tartományban, október 11-én pedig Bécsben tartanak helyhatósági választásokat. Ha Strache tarol és a szociáldemokrata SPÖ nagy bukást szenved el mindkét helyen, akkor a nagykoalíció távozásra kényszerülhet és előrehozott választások jöhetnek. Ez hasonlítana a 2005-ös németországi forgatókönyvhöz, ahol akkoriban Gerhard Schrödernek kellett vennie a kalapját.
Strache számára jó hír az is, hogy soha ennyien nem választották volna még meg kancellárnak, mint most: a megkérdezettek 30 százaléka örülne, ha a volt bécsi fogtechnikus vezetné Ausztriát, ugyanannyian, mint amennyien a jelenlegi kancellárra, Faymannra szavaznának.
Berlin figyel, a hátország forrong
Az osztrák politikai fejleményeket lélegzetvisszafojtva várják Németországban is, ahol az utóbbi napokban még intenzívebbé váltak a menekült-szállások elleni erőszakos cselekmények. A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kimutatása szerint az idén augusztus végéig 335 alkalommal történt menedékkérőket befogadó intézmények ellen irányuló, szélsőjobboldali motivációjú bűncselekmény.
Ez kétszer annyi, mint tavaly egész évben. A menekülthullám felerősödésével az ilyen típusú bűncselekmények száma is gyorsan emelkedik, ezt jelzi, hogy a 335 bűncselekmény közül 131-et a július-augusztusi időszakban követtek el.
Közben Merkel kancellár Facebook oldala forr a feszültségtől. Az 1,3 millió követővel működő oldalon a szeptember 4-i bejegyzés, amely szerint Németország meg fogja oldani menekült-válságot, eddig 13 ezer hozzászólást generált. A túlnyomórészt rendkívül zaklatott kommentelők Merkelt a nép akaratával szembemenő politikusnak írják le és többen követelik azonnali távozását.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Márciusban rég nem látott erős növekedést produkált az EU autópiaca. Az elektromos autók értékesítése nőtt leginkább, ez vélhetőleg nem független az iráni háború okozta olajpiaci helyzettől. A magyar adatok is látványos bővülésről szólnak.
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.