|
| Victor Ponta román miniszterelnök távozik a román Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóságról (DNA) Bukarestben 2015. június 5-én, miután gyanúsítottként hallgatták ki Dan Sova szociáldemokrata szenátornak, Ponta volt kampányfőnökének ügyében. Fotó: MTI/Mediafax/Octav Ganea |
Ezt a jobbközép ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) 170 törvényhozója kezdeményezte azután, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádat emelt a miniszterelnök ellen.
A keddi szavazáson mindössze 207 voks gyűlt össze a szükséges 276 helyett. A Ponta vezette kormány legutóbb júniusban nyert meg hasonló politikai csatát. Akkor 84 szavazata hiányzott az ellenzéknek a kormánybuktatáshoz.
A PNL szerint Európában példátlan, hogy egy kormányt bíróság elé állított politikus irányítson, Ponta ragaszkodása a bársonyszékhez mérhetetlen károkat okoz Románia imázsának. A PNL úgy véli, nem írhat alá jogszabályokat egy olyan kormányfő, akit többrendbeli okirat-hamisítással vádolnak és nem lehet Románia költségvetését egy olyan miniszterelnökre bízni, akit pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel állítottak bíróság elé.
A román Láthatatlan Légió
Ponta a csúcsán áll egy olyan elit-hálózatnak, amely évtizedek óta uralja és dominálja délkeleti szomszédunk politikai és gazdasági életét. Ponta apósa, Ilie Sarbu a Szociáldemokrata Párt vezető szürke eminenciása, politikai mentora pedig az egykori államelnök Adrian Nastase. Nastase és a szintén veterán Ion Iliescu ex-elnök is annak a kommunista nómenklatúrának a vezetői, amely csak a felszínen változott meg. Mindketten a Román Kommunista Párt azon második vonalához tartoztak, amely 1989-ben a diktátor Ceausescu bukását levezényelték és aztán a hatalmat magukhoz ragadták.
Belőlük és társaikból lettek a balkáni kaszinó-kapitalisták, akik számára a mai napig az állami vagyon csupán az egyéni meggazdagodás eszköze. Ennek a hálózatnak a többsége már eltűnt a nyilvánosság elől, így most Ponta kezeli ezt a 20-ik századi örökséget. A politikai tájkép bármifajta megújulása csupán látszat, hiszen ezek a generációk ezer szálon kötődnek egymáshoz.
A jobbközép ellenzék csak egy paraszt-hajszállal tesz jobb benyomást és szintén paternalista struktúrák szövik át azt az oldalt is. Az egykori elnökük, Traian Basescu szintén a kommunista nómenklatúrából jött. Bár első időszakában keményen harcolt a korrupciós jelenségek ellen, a legközelebbi emberei súlyos ügyekbe bonyolódtak, mint például a millió eurós nagyságrendű kenőpénzes botrányok az EADS és a Fujitsu-Siemens cégekkel. Sőt, már a frissen megválasztott Johannis elnök is kérdéses ingatlan-ügyletekbe bonyolódott.
De mi az a DNA?
A régi hálózat átmentése és a mai napig döntő befolyása nálunk is részben ismerős történet, nem véletlenül vannak zárva 25 évvel a rendszerváltás után is a kommunista titkosszolgálat archívumai. Mindazonáltal – ellentétben Magyarországgal – Romániában már működik egy olyan integráns korrupció-ellenes hivatal (DNA), amely jogilag kifogástalan vizsgálatokat visz végig és nem tabu számára a politikai osztály bűnözése. Csupán az elmúlt évben több, mint ezer személyt, köztük több magas rangú politikust ítéltek el korrupció vádjával.
A múlt hónapban egy éjszakai rajtaütésen például őrizetbe vették a fővárosban Sorin Oprescut, Bukarest főpolgármesterét, miután tetten érték, hogy egy közvetítőtől, egy önkormányzati intézményvezetőtől 25 ezer euró kenőpénzt vett át. A DNA napjainkra a jogállamiság legfőbb garanciája lett Romániában, nem véletlen, hogy óriási belpolitikai erők dolgoznak azon, hogy megnyirbálják a hatalmát.
Káncz Csaba jegyzete
Korábban Márványi Péter újságírót, volt romániai tudósítót kérdeztük a témáról a Napi Kommentárban:
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
