A koronavírus miatt hozott intézkedések számos korlátozást vezettek már eddig is be a mindennapi életben - iskola- és boltzárások, határlezárás - de még mindig vannak eszközei a kormánynak arra, hogy tovább szigorítsa a szabályokat. Ezek sorában a kulcsfontosságú gazdálkodó szervezetek átvétele következhet.
Keddi bejelentés szerint meg is alakult az a járványhelyzetben létfontosságú vállalatok működéséért felelős akciócsoport, Benkő Tibor honvédelmi miniszter vezetésével. Erre lehetett számítani: amikor híre jött múlt szerdán annak, hogy a kormány bevezeti a veszélyhelyzetet, elsőként írtuk meg, milyen korlátozó intézkedéseket hozhat a törvény alapján a kormány. Ilyen intézkedés lehet a kijárási tilalom elrendelése, a veszélyhelyzet elhárítása érdekében gépjárművek lefoglalása, valamint a gazdálkodó szervezetek átvétele.
Még aznap megkérdeztük Gulyás Gergely minisztert a rendkívüli Kormányinfón, hogy a kormány kíván-e élni a törvényi felhatalmazással, például átveszik-e a felügyeletet piaci alapon működő vállalatok felett. A miniszter azt válaszolta, hogy erre is sor kerülhet, amennyiben a helyzet megkívánja.
Most pedig megtörtént a bejelentés, mely szerint beazonosították azokat a létfontosságú szolgáltató cégeket, gyártókapacitásokat, amelyek működése létfontosságú a rendkívüli járványhelyzetben, nevesítve az alábbi területeket:
- közlekedés,
- energetika
- gyógyszerészet
Közel 140 cég tartozik ebbe a körbe, és mint a tájékoztatásból kiderült, amennyiben szükséges, ezek irányítását a helyszínre települő honvédelmi törzsek veszik át.
Itt érdemes megállni egy pillanatra, mert ez nem jelenti azt, hogy katonák fognak beülni az igazgatói irodákba. A katasztrófavédelemről szóló CXXVIII. törvényben, illetve idevágó jogszabályokban leírják, hogy mi az eljárásrend.
A kormány egy március 14-i határozatban intézkedett arról, hogy a honvédelmi miniszter vezetésével alakuljon meg a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport (a veszélyhelyzet elhárítása érdekében felállított akciócsoport egyikeként), melynek feladatát az alábbiak szerint határozta meg:
- az ország működéséhez létfontosságú állami és nem állami gazdasági társaságok azonosítása
- a felügyelet esetleges átvételéhez szükséges előkészületek megtétele
Ez a munka nyilván nem ekkor kezdődött el, és bizonyosra vehető, hogy a szóba jöhető cégek listáját jóval korábban összeállították. Magától értetődő, hogy a veszélyhelyzetben biztosítani kell a lakosság és a vállalatok számára a közműszolgáltatásokat, az alapvető egészségügyi ellátásokat, ideértve a kezelésre szolgáló gyógyszerellátást, valamint a lakhely, székhely elhagyását, megközelítését.
Ezek közül kérdésünkre Gulyás Gergely egyébként az egészségügyi piacon - nem feltétlenül csak a gyógyszeriparban - érdekelt cégeket emelte ki, mint amelyeknél sor kerülhet a felügyelet átvételére. A listát egyelőre nem tették közzé, de nem lepődnénk meg, ha például a Richter Gedeon Nyrt. is szerepelne rajta. A tőzsdei cég már részt vesz a kormányzati járványügyi intézkedések végrehajtásában: fontos szerepet kapott a vállalat egy terápiás készítmény fejlesztésében, rendelkezésre bocsátva a gyártókapacitását.
A Richter nyilvánvalóan megkerülhetetlen stratégiai cégnek számít a gyógyszerpiacon, nem mellesleg azon néhány tőzsdei társaság közé tartozik, amelyik meghatározza a magyar börze forgalmát, értékét (ezek a blue chipek). Ugyanakkor érdekes helyzet elé állítaná a cég menedzsmentjét, ha a kormány ténylegesen átvenné a felügyeletet, mert ebben az esetben az igazgatóság nem tudna teljes felelősséget vállalni a cég irányításáért, ami érdemben befolyásolná a társaság befektetői megítélését, részvényeinek árfolyamát. Mindebből fakadóan nem tartjuk kizártnak, hogy ha tényleg szükség lesz a cég feletti kontroll átvételére, akkor átmeneti időre felfüggeszthetik a kereskedést a papírokkal. Az állam jelenléte annyiban nem jelentene egyébként újdonságot, hogy már most is résztulajdonos a cégben, 25 százalékban (amiből 10 százalék a Corvinus Egyetemet működtető alapítványnál van).
Érdeklődésünkre annyit közöltek a cégnél, hogy a kormány részéről hetekkel ezelőtt kaptak egy tájékoztatást arról, hogy a Richter a létfontosságú vállalatok közé tartozik. Arról azonban nincs információjuk, hogy a most bejelentett listán rajta vannak-e.
Az energetikában az MVM központi szerepe megkérdőjelezhetetlen, de a térségi szolgáltatóknál is számítani lehet az akciócsoport felbukkanására. Az energetikai piac az elmúlt években jelentős átalakuláson ment át, hátrébb szorultak a külföldi befektetők, az orbáni nemzetpolitikának megfelelően az állam szerepe lett meghatározó, illetve az utóbbi időben kiemelt státuszú nagyvállalkozó - kell-e mondani, Mészáros Lőrinc - kapott lehetőséget a terjeszkedésre. Vélhetően úgy a szolgáltatásra, mint az infrastruktúrára kiterjedne az akciócsoport működése, amennyiben arra szükség lesz.
A Richterhez hasonlóan érdekes a MOL helyzete, mint az ország üzemanyag-ellátója, és mint tőzsdei cég. A társaságnál megkeresésünkre azt hangsúlyozták, hogy bár nincs arról tudomásuk arról, hogy rajta lennének a listán, de a MOL is létfontosságú cégnek számít, így nem lenne meglepő, ha a céget is lajstromba vennék. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a cég el tudja látni a feladatait, működése zavartalan, akár hónapokig képesek lennének fenntartani az ellátást a legsúlyosabb veszélyhelyzet kialakulása esetén is. Változatlan például az áruszállítás az olaszországi partnercégek felé. Ezért az állami felügyelet átvételével, pláne a tőzsdei kereskedéssel kapcsolatos kérdésünket időnek előttinek tartják, ez a helyzet szerintük csak igen kicsi eséllyel következhet be.
A részletekkel kapcsolatban egyébként mindkét tőzsdei cégnél várják a tájékoztatást, mert az elérhető jogforrások kevés kapaszkodót adnak.
A közlekedésben a vasúti, légi, buszos személy-és áruszállítás biztosítása fontos. Illetve itt is kérdés, hogy a mögöttes iparra is vonatkozik-e a korlátozás, a buszgyártásra például. A kormány éppen egy jelentős buszállomány-csere elején jár, döntése értelmében mintegy 3000 elektromos buszt kellene forgalomba állítani a következő években - kérdés, hogy ezt a programot hogyan befolyásolja a veszélyhelyzet, fiókba kerül-e átmenetileg a koncepció, s például a személyek mozgását a jelenlegi járműparkkal biztosítják. Amennyiben gyorsan lefut a járványveszély, akkor erre bizonyosan nem kerül sor.
E stratégiai területeken működő cégeknél - mint már jeleztük - nem a honvédség kötelékébe tartozó személyek fogják átvenni az irányítást. A dolguk a székhely, telephely biztosítása lesz, nem az, hogy az igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyekben hozzanak döntést. A vonatkozó törvény értelmében a magyar állam nevében ilyen esetekben - amikor a veszélyhelyzet súlyosbodásnak közvetlen veszélye fenyeget, annak megelőzése céljából - az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el. A feladata pedig az, hogy:
- áttekintse a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét
- jóváhagyja, ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalását
a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben.
Ezek alapesetben a menedzsment hatáskörébe tartozó ügyek. Nem maradnak azonban információ hiányában, a törvény szerint minderről haladéktalanul, írásban tájékoztatja a cég vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsági tagjait.
A törvény a rendkívüli időszakban hozott döntések miatt keletkezett károk kártalanításáról is rendelkezik oly értelemben, hogy a magyar állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért arra az időtartamra, amikor olyan rendelet volt hatályban, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített.
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
