Az euróövezeti periféria gazdaságainak zöme a távozás keltette kezdeti gazdasági-pénzügyi felfordulás elültével viszonylag jól elboldogulna a valutaunión kívül - vélekedtek átfogó helyzetértékelésükben az egyik legnagyobb londoni elemzőház közgazdászai. A Capital Economics szakelemzői szerint Görögország és Portugália jövője reménytelennek tűnik az euróövezeten belül, és valószínűleg ennek a két országnak válnék leginkább a javára a távozás.
Nincs más hátra, mint hátra!
A kilépés Írországnak hozná a legkisebb hasznot az európeriféria tagországai közül, mivel az ír gazdaság már jelentős mértékű belső leértékelődési - vagyis versenyképesség-javító - folyamaton ment át.
A Capital Economics londoni elemzői szerint a valutauniós periféria két legnagyobb gazdasága, Olaszország és Spanyolország a két véglet között, "valahol középen van" abból a szempontból, hogy hosszabb távon mennyi versenyképességi haszonnal járna távozásuk az euróövezetből.
A ház közgazdászai az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség alapján számolt effektív reálárfolyamokat összevetve kimutatják, hogy az európeriféria gazdaságai valutauniós tagságuk kezdete óta 20-30 százalékos versenyképesség-veszteségeket szenvedtek el a legnagyobb eurógazdasághoz, Németországhoz mérve.
Ebből - és a perifériális eurógazdaságok folyómérleg-folyamataiból - a Capital Economics szakértői levezetik, hogy Görögországnak és Portugáliának 40 százalékos, Olaszországnak és Spanyolországnak 30 százalékos, Írországnak 15 százalékos reálleértékelésre lenne szüksége saját fizetőeszközének bevezetése után a versenyképesség helyreállításához.
Ennek hátulütője az, hogy az új valuták ilyen mértékű leértékelődése valószínűsíthetően az importált infláció megugrását okozná, és minél magasabbra emelkedik az inflációs ráta, értelemszerűen annál nagyobb nominális árfolyamesés kell az adott mértékű reálleértékelődések eléréséhez.
Húzná az export a gazdaságot is
Mindazonáltal több okból is feltételezhető, hogy az euróövezetből távozó országok fizetőeszközeinek leértékelődése csak korlátozott inflációs hatással járna. A fő ok az, hogy az euróövezeten belül kialakult versenyképesség-hiány gazdasági gyengeséget, és ennek folyományaként jelentős kapacitásfeleslegeket teremtett ezekben az országokban, és emiatt az importőrök, a termelők és a kiskereskedelem nehezebben tudja érvényesíteni a hazai árakban az importköltségek emelkedését - fejtegetik elemzésükben a Capital Economics londoni közgazdászai.
Ugyanez a kapacitásfelesleg viszont azt is jelenti, hogy az érintett országok exportszektorai különösebb pótlólagos beruházási igény nélkül, gyorsan növelni tudják kibocsátásukat. A ház becslése szerint Görögország - bár viszonylag zárt gazdaságnak számít - akár 20 százalékkal is fel tudná futtatni exportját, és ez 5 százalékkal emelhetné a görög hazai össztermék (GDP) éves értékét.
Ha az exportszektorok jövedelmezőségét az új valuták leértékelődése jelentős mértékben javítja - márpedig ez biztosra vehető -, akkor hosszabb távon ezek a szektorok fokozatosan helyreállíthatják nemzetgazdasági részarányukat. E szektorok súlya a perifériális gazdaságok euróövezeti tagságának kezdete óta fokozatosan zsugorodik a versenyképesség hiánya miatt - áll a Capital Economics elemzésében.
Ez maga a csőd
A ház szerint ugyanakkor a kilépés - és az ezzel járó árfolyamveszteség - következményei között lenne a szuverén külső törlesztésképtelenség is. A cég közgazdászai úgy számolnak, hogy a forgatókönyvükben szereplő leértékelődések esetén Görögország euróadósságából - az eddig végrehajtott átstrukturálásokon felül - 75 százaléknyit kellene leírni, Spanyolország pedig 50 százalék körüli adósságleírásra kényszerülhet, és ennek messze ható gazdasági következményei lennének.
Összességében azonban a Capital Economics elemzői arra a végkövetkeztetésre jutnak, hogy bár a távozás az euróövezetből korántsem lenne fájdalommentes, több jó ok is van azonban annak feltételezésére, hogy a gazdasági hatások az általánosan gondoltnál kevésbé lennének károsak, és a periféria országai mindenképpen jobb kilátások elé nézhetnének annál a "nyomorúságos jövőnél", amely az euróövezeten belül vár rájuk.
Az euróövezet legalább részleges felbomlását más nagy londoni házak is jelentős eséllyel jósolják.
A világ legnagyobb hitelminősítő és gazdaságelemző csoportja, a Moody's Investors Service londoni közgazdászai által összeállított, 2012-2014-re szóló globális makrokockázati előrejelzés szerint "néhány közelmúltbeli biztató fejlemény ellenére" továbbra sincs látható jele az euróövezeti adósságválság gyors, rendezett megoldásának.
A Moody's szerint emiatt továbbra is tényleges veszély, hogy az euróövezeti adósságválság zűrzavarba torkollik, beleértve egyes tagállamok törlesztésképtelenné válását, sőt kényszerű távozását a valutaunióból. Ennek figyelembevételével a hitelminősítő elemzői úgy becsülik, hogy hozzávetőleg egy a háromhoz az esélye Görögország kilépésének az euróövezetből.
A saját érdekükben kellene elhagyniuk az eurózónát
A londoni elemzőházak szerint részlegesen felbomolhat az eurózóna, a zűrzavar után azonban kívül tágasabb lenne a görögöknek, a portugáloknak, de talán még a spanyoloknak is.
Digitális cenzúra a válság közepén.
