A Központi statisztikai Hivatal és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2011. harmadik negyedévében 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedés hajtóereje elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt. A gazdaság teljesítménye az I-III. negyedévben 1,8 százalékkal bővült. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. A harmadik negyedéves adat nagy mértékben felülmúlta az elemzői várakozásokat, amelyek 1 százalék körüli növekedést valószínűsítettek.

A második negyedéves, 1,5 százalékos növekedési adat rendkívül rossz volt. Ez az alacsony növekedés is csak a mezőgazdaságnak, a jó termésnek volt köszönhető. Az iparban és az építőiparban továbbra is kedvezőtlen adatok látnak napvilágot, a lejtmenet ezekben az ágazatokban várhatóan tovább fog folytatódni.

GDP növekedési üteme, szezonális és naptárhatástól kiszűrve
Forrás: KSH/Privátbankár

Az Európai Bizottság az idei évre 1,4 százalékos GDP növekedés prognosztizált, ezzel szemben a kormány 1,9 százalékos növekedést valószínűsít. A Magyar Nemzeti Bank várakozása szerint idén 1,6 százalékos GDP növekedés lesz Magyarországon. A gazdasági növekedés forrása továbbra is a nettó export marad, a belső kereslet várhatóan továbbra sem fog bővülni, így változatlanul nem fogja támogatni a hazai növekedést.

A gazdaság lassulása várhatóan a negyedik negyedévben fog erőteljesen látszódni az adatokon, amelyet már a szeptemberi és az októberi feldolgozóipari beszerzési menedzser index is jól mutat. A BMI októberi értéke 48,2, amely 2009 november óta a legalacsonyabb érték. Részletek>>

A harmadik negyedéves GDP növekedést nagy mértékben segítette az ipari termelés kedvező alakulása, amely a júliusi enyhe 0,3 százalékos bővülést követően augusztusban 4,5 százalékkal, míg szeptemberben 3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Júliusban az export értéke 0,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet, az import pedig 3,3 százalékkal csökkent. Augusztusban a júliusi csökkenést követően kis mértékben élénkült a külkereskedelmi termékforgalom, az import értéke 8,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket, az export 8,7 százalékos növekedést tudott produkálni augusztusban.

Júliusban az építőipar volumene az előző év azonos időszakához képest 15,4 százalékkal csökkent, augusztusban tovább folytatódott az építőipari lejtmenet, a termelés volumene az év nyolcadik hónapjában 12,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.