A Duna - szimbólum vagy hatalom és politika?

A Duna ismét az európai politika fókuszába került - hangsúlyozta Czukor József, a külügyminisztérium szakállamtitkára az Európa és a Duna című keddi budapesti konferencia bevezető előadásában.

A tanácskozást az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és a Budapesti Európa Intézet szervezte, hogy a szakemberek elemezzék az ez év május 6-án Ulmban tartott Duna-csúcs tanulságait. Az ulmi csúcsra, amelyen megjelent Danuta Hübner, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa is, baden-württembergi kormány kezdeményezésére került sor Ausztria, Bajorország, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szerbia részvételével. A tanácskozás résztvevői Európai Dunai Stratégia létrehozásáért szálltak síkra, amelynek kidolgozására az Európai Bizottságot kérték fel. A majdani együttműködés főbb területei az energiapolitika és környezetvédelem, közlekedés és infrastruktúra, kutatás-fejlesztés, képzés és mobilitás, művészet és kultúra, gazdaság és turizmus, de kiemelt célként jelölték meg a Duna vízminőségének javítását is.

Mint Czukor József kiemelte, a Duna európai folyó, amely a magyaroknak leginkább az európai egyesülést szimbolizálja.

A szakállamtitkár kitért az európai Dunai stratégia előzményeire. Ismertetése szerint Baden-Württemberg-tartomány miniszterelnöke és a magyar kormányfő kezdeményezésére került 2001-ben sor Ulmban a kis Duna-csúcsra, amely a folyóhoz kapcsolódó német tartományok, Ausztria, Magyarország, majd később Szlovákia szorosabban együttműködését volt hivatott elősegíteni.

Czukor József kifejtette: az együttműködés létrejött, 2002-ben Esztergomban került sor a következő Duna-csúcsra. A folyamatnak azonban nem csak vízügyi eredményei voltak, ennek révén alapították meg Budapesten az egyetlen Németországon kívüli német egyetemet.

A szakállamtitkár rámutatott: az elmúlt hónapokban a Duna ismét az európai politika fókuszába került, amikor Ausztria és Szlovákia kezdeményezte a dunai stratégia kialakítását. Erre válaszként az ulmi folyamat résztvevői is napirendre vették a kérdést, jelenleg európai fórumokon van a stratégia kidolgozása.


Czukor József bejelentette, hogy hétfőn az EU külügyminiszteri tanácsa támogatta a dunai stratégia kidolgozását, ezáltal felgyorsul a folyamat.
A szakállamtitkár bejelentette, hogy 2010 elején Magyarország ad otthont a következő Duna-csúcsnak, erre olyan javaslatokat kell kidolgozni, amelyek találkoznak a régió országainak törekvésével. A stratégiának van egy másik magyarországi vonatkozása, mégpedig az, hogy a 2011-es magyar uniós elnökségnek a víz lesz az egyik prioritása.

Rechnitzer János egyetemi tanár, a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese, a konferencia egyik felkért előadója az MTI-nek az ulmi csúcs jelentőségét taglalva a közép- és délkelet-európai országok számára, rámutatott: az Európai Unió egy olyan térségi fejlesztési stratégiát kezdeményez, ami az érintett tíz ország egész jövőjét meghatározza.

"Ezek a stratégiák elfogadottak az unióban, amely a Balti-térségre is elfogadott egy nagy ívű, hosszú távú együttműködési rendszert. Szerintem az a gondolat, amelyet Jászi Oszkár a Duna-menti együttműködésről a XIX. század végén leírt, most érlelődött meg. A térségben egy új regionális együttműködés bontakozik ki" - magyarázta a professzor.

Rechnitzer János hozzátette: amennyiben sikerülne ezt az együttműködést megoldani, felgyorsulna a térség integrációja, felzárkózása. "Ugyanakkor egymásra is találnak országaink, erre a rendszerváltás óta, de talán már száz éve is vágyunk" - hangsúlyozta a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese.

Külföldön sikeresek vagyunk! - de itthon?
V4: kiemelt együttműködés a magyar elnökség alatt
Bejött az uniós tagság, csak sok a külföldi
Elővették Gyurcsányt az orosz kapcsolat miatt 
Megtorpant a román-magyar jó viszony?

MTI, Privátbankár