A Duna ismét az európai politika fókuszába került, nemcsak szimbólum, hanem egy stratégiai szövetség is
A Duna ismét az európai politika fókuszába került - hangsúlyozta Czukor József, a külügyminisztérium szakállamtitkára az Európa és a Duna című keddi budapesti konferencia bevezető előadásában.
A tanácskozást az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és a Budapesti Európa Intézet szervezte, hogy a szakemberek elemezzék az ez év május 6-án Ulmban tartott Duna-csúcs tanulságait. Az ulmi csúcsra, amelyen megjelent Danuta Hübner, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa is, baden-württembergi kormány kezdeményezésére került sor Ausztria, Bajorország, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szerbia részvételével. A tanácskozás résztvevői Európai Dunai Stratégia létrehozásáért szálltak síkra, amelynek kidolgozására az Európai Bizottságot kérték fel. A majdani együttműködés főbb területei az energiapolitika és környezetvédelem, közlekedés és infrastruktúra, kutatás-fejlesztés, képzés és mobilitás, művészet és kultúra, gazdaság és turizmus, de kiemelt célként jelölték meg a Duna vízminőségének javítását is.
Mint Czukor József kiemelte, a Duna európai folyó, amely a magyaroknak leginkább az európai egyesülést szimbolizálja.
A szakállamtitkár kitért az európai Dunai stratégia előzményeire. Ismertetése szerint Baden-Württemberg-tartomány miniszterelnöke és a magyar kormányfő kezdeményezésére került 2001-ben sor Ulmban a kis Duna-csúcsra, amely a folyóhoz kapcsolódó német tartományok, Ausztria, Magyarország, majd később Szlovákia szorosabban együttműködését volt hivatott elősegíteni.
Czukor József kifejtette: az együttműködés létrejött, 2002-ben Esztergomban került sor a következő Duna-csúcsra. A folyamatnak azonban nem csak vízügyi eredményei voltak, ennek révén alapították meg Budapesten az egyetlen Németországon kívüli német egyetemet.
A szakállamtitkár rámutatott: az elmúlt hónapokban a Duna ismét az európai politika fókuszába került, amikor Ausztria és Szlovákia kezdeményezte a dunai stratégia kialakítását. Erre válaszként az ulmi folyamat résztvevői is napirendre vették a kérdést, jelenleg európai fórumokon van a stratégia kidolgozása.
A Duna együttműködést is jelent? - nem minden világos
Czukor József bejelentette, hogy hétfőn az EU külügyminiszteri tanácsa támogatta a dunai stratégia kidolgozását, ezáltal felgyorsul a folyamat.
A szakállamtitkár bejelentette, hogy 2010 elején Magyarország ad otthont a következő Duna-csúcsnak, erre olyan javaslatokat kell kidolgozni, amelyek találkoznak a régió országainak törekvésével. A stratégiának van egy másik magyarországi vonatkozása, mégpedig az, hogy a 2011-es magyar uniós elnökségnek a víz lesz az egyik prioritása.
Rechnitzer János egyetemi tanár, a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese, a konferencia egyik felkért előadója az MTI-nek az ulmi csúcs jelentőségét taglalva a közép- és délkelet-európai országok számára, rámutatott: az Európai Unió egy olyan térségi fejlesztési stratégiát kezdeményez, ami az érintett tíz ország egész jövőjét meghatározza.
"Ezek a stratégiák elfogadottak az unióban, amely a Balti-térségre is elfogadott egy nagy ívű, hosszú távú együttműködési rendszert. Szerintem az a gondolat, amelyet Jászi Oszkár a Duna-menti együttműködésről a XIX. század végén leírt, most érlelődött meg. A térségben egy új regionális együttműködés bontakozik ki" - magyarázta a professzor.
Rechnitzer János hozzátette: amennyiben sikerülne ezt az együttműködést megoldani, felgyorsulna a térség integrációja, felzárkózása. "Ugyanakkor egymásra is találnak országaink, erre a rendszerváltás óta, de talán már száz éve is vágyunk" - hangsúlyozta a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
A Duna ismét az európai politika fókuszába került, nemcsak szimbólum, hanem egy stratégiai szövetség is 
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
