A Fidesz elnöke mellett a párt több szakpolitikusa is tett olyan nyilatkozatokat, melyek arra utalnak, hogy a Fidesz kormányzása nem jelentene éles fordulatot a Bajnai-kormány gazdaságpolitikájához képest. Varga Mihály például úgy nyilatkozott a közelmúltban: a kormány adóintézkedéseinek irányát és a módszereket helyesnek tartja, csak éppen az intézkedések mértékét kevesli.

Míg korábban jellemző volt, hogy a Fidesz politikusai a kormány intézkedéseinek általános visszavonásáról beszéltek, az utóbbi időben csak egy-két intézkedés (főleg a családtámogatások és a vagyonadó) eltörléséről beszélnek, és ezen felül csak általánosságban fogalmazzák meg az új gazdaságpolitika igényét, míg a korábban védelmezett 13. havi nyugdíj visszaadásától már kategorikusan elzárkóznak - olvasható a Political Capital elemzésében.

Jelentős koncepcionális eltérés fedezhető fel ugyanakkor a jelenlegi kormány és a kormányzásra készülő Fidesz gazdaságpolitikai elképzelései között a fiskális fegyelem (és ezzel összefüggésben az euróbevezetés kérdése) dimenziójában. Míg a kormány prioritásnak továbbra is a költségvetési szigort tekinti, a Fidesz több politikusa (főleg Matolcsy György, Orbán Viktor) is azt hangoztatja: a költségvetési egyensúly helyreállítását és az euróbevezetést meg kell előznie a „gazdaság beindításának”.

A Fidesz elnöke egyenesen úgy fogalmazott: a hiányt akár az EU átlagos szintjére (várhatóan 6-7 százalék) is fel lehetne emelni. E célkitűzés erős ellentmondásban van a Fidesz korábbi, euróbevezetést sürgető, illetve a közelmúltban is hangoztatott, az államadósság csökkentését szorgalmazó álláspontjával, ugyanakkor az utóbbi időben makacs következetességgel jelenik meg a Fidesz-politikusok megszólalásaiban. 

A Fidesz politikusainak utóbbi időben tett gazdaságpolitikai nyilatkozatai a Fidesz három politikai céljának felelnek meg.

A népszerűtlen intézkedések „csepegtetése” a választóknak. A Fidesz a népszerű üzenetekkel operáló ellenzéki politizálás közepette igyekszik óvatosan nyilvánvalóvá tenni, hogy a várható kormányváltás nem jelent azonnali osztogatást. A párt ezzel kívánja bővíteni a politikai mozgásterét a kisebb népszerűségnek örvendő, de a realitásokhoz igazodó gazdaságpolitika kialakításához.

A befektetők bizalmának megnyerése. A Fidesz – sokszor a szélesebb közönségnek szánt népszerűbb üzeneteknek ellentmondva is – tudatosan igyekszik megszólítani a hazai és nemzetközi gazdasági szereplőket, melyek támogatására kormányzása során maga is ugyanúgy rászorul.

„Nem hinném, hogy az új kormány mindent visszacsinál” – jelentette ki a napokban Szapáry György, a Fidesz gazdaságpolitikai tanácsadója egy interjúban, utalva arra, hogy a következő kormánynak is szűk lesz a gazdaságpolitikai és költségvetési mozgástere: „biztos vagyok benne, hogy 7 százalékos hiányt sem az IMF, sem az EU nem fogadna el”. A nyilatkozat időzítése nem véletlen, azután jelent meg, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények egyértelmű üzeneteket küldtek a jövőbeni magyar fiskális politikával kapcsolatos álláspontjukról: a Standard and Poor’s elemzője kockázati tényezőként emlegette a Fidesz választások után várható gazdaságpolitikai fordulatát, külön is kitérve arra, hogy a költségvetési lazítást a piac nem tolerálná; az IMF Magyarországról szóló felülvizsgált jelentésében egyértelműen leszögezte, hogy az elkövetkező években sem lesz lehetőség fiskális lazításra, sőt, a közkiadások további csökkentésére lesz szükség; Joaquín Almunia uniós költségvetési biztos kilátásba helyezte a hitel felfüggesztését abban az esetben, ha a mindenkori magyar kormány a jövőben nem teljesíti a feltételeket; a magyar kormány eddigi intézkedéseiről egyértelműen kedvező kommentárok jelentek meg az utóbbi időben külföldön is, ráadásul, az állampapírok után megemelkedett kereslet és a hozamok csökkenése, a CDS-felárak csökkenése, továbbá a javuló forintárfolyam is mutatja a magyar kormány intézkedései miatt is visszatérő bizalmat.

Régóta megfigyelhető ennek kapcsán, hogy a párt gazdaságpolitikusai és a Fidesz körüli pénzügyi szakemberek rendre más üzeneteket fogalmaznak meg (reformok és takarékosság szükségessége), mint a Fidesz gazdasági balszárnyát reprezentáló KDNP és a Szövetség egyes tagozatainak partikuláris csoportérdekeket (több nyugdíj, magasabb családi támogatás, bőkezűbb ösztöndíj, több agrártámogatás) artikuláló tagjai. A Fidesz a kormány megszorításainak és reformjainak bírálata közepette korábban is többször „kikacsintott” a befektetők felé, jelezve: „más a kampány, és más a kormányzás”.

A határok előzetes kitapogatása. A Fidesz a kormányzáshoz közeledve igyekszik bővíteni gazdasági, költségvetési mozgásterét is, így egyes megszólalásaival teszteli a nemzetközi pénzügyi-gazdasági elit és a pénzügyi szervezetek reakcióit.

Matolcsy György és Orbán Viktor vélhetően valóban meg kívánná valósítani a „magyar csodát” és jelentősen lazítani a hiánycélokon, ehhez pedig előzetesen felmérni saját mozgásterét. Nem csak arról van tehát szó, hogy minden esetben a befektetőknek tetsző üzeneteket fogalmaz meg, a határok kitapogatása ugyanis egyes pontokon törvényszerűen konfliktusokkal jár – a lényeg, hogy kormányzása kezdetén a Fidesz már tisztában legyen saját lehetőségeivel.

Az új kormány várhatóan 2010-ben újabb, 10-15 milliárd eurós IMF-hitelért folyamodik majd – amire egyértelműen utalt Orbán Viktor és Varga Mihály is. Annak ellenére ugyanis, hogy az utóbbi időben felélénkült a magyar állampapírok iránti kereslet és az eurókötvény-kibocsátás is sikeres volt, az IMF-től a kormány várhatóan kedvezőbb feltételekkel juthat majd kölcsönhöz, és egy „biztonsági puffert” fenntarthat maga számára a piaci hitelek mellett is.

A költségvetési hiány eleresztése egyszerre eredményezhetné a forint rendkívüli instabilitását, a monetáris politika lehetőségeinek további szűkülését, az IMF-hitel elmaradását és a piaci szereplők elfordulását. Így Magyarország könnyen források nélkül maradhatna, ami a gazdaság gyors összeomlásához vezethetne.

Tekintetbe véve a Fidesz politikusainak utóbbi időben tett nyilatkozatait és a gazdasági lehetőségeket, a 2010-ben esetlegesen megalakuló Fidesz-kormány várhatóan a következő intézkedésekre helyezi a hangsúlyt.

A vagyonadó eltörlése. Az utóbbi hónapokban a Fidesz a vagyonadót (az ő szóhasználatukban „ingatlanadót”) a Bajnai-kormány intézkedéseinek középpontjába emelte és szimbólumává tette – csak úgy, mint az 1998-as kampányban a Horn-kormány által bevezetett tandíjat.

Ezen viszonylag csekély (korábbi számítások szerint kb. 50 milliárdos) költségvetési bevételt jelentő tétel eltörlésével kíván majd a Fidesz új korszakot nyitni a gazdaságpolitikában, amivel párhuzamosan más, költségvetési szempontból jóval jelentősebb intézkedéseket érintetlenül hagyhat.

A családtámogatási rendszer visszaállítása. Szintén szimbolikus jelentőségű a Fidesz számára a családtámogatási rendszer „korrekciója”; a Fidesz politikájának már több mint tíz éve egyik legtartósabb pillére a hazai népesség növelésének céljával is összekapcsolt „családbarát” retorika.

A családtámogatások átalakítása a kormány számításai szerint is csak hosszabb távon hozhat nem is túlzottan jelentős költségvetési megtakarítást, így a korábbi rendszer visszaállítása rövidtávon viszonylag fájdalommentesen megvalósítható. A Fidesz ugyanakkor még itt sem ígérte be teljes egyértelműséggel a rendszer azonnali visszaállítását, a módosítást a gazdasági növekedés függvényévé tette.

Az adórendszer módosítása. A Fidesz gazdaságpolitikusai rendszerint a jelenlegi adóátalakítások irányának folytatásaként a munkára rakódó adók, és köztük a személyi jövedelemadó jelentős mérséklését tűzték ki.

Erre az intézkedésre várhatóan csak középtávon kerülhet sor, és még pontosan nem tudni, milyen adórendszert vezetne be a Fidesz, gazdaságpolitikusainak egy része ugyanis egykulcsos, másik része pedig többkulcsos, ún. családi adózást javasol – utóbbinak ráadásul több formája is létezhet, attól függően, hogy a „családi” elvet az adókedvezményeknél- és jóváírásoknál, vagy pedig az szja kiszámításánál érvényesíti a rendszer.
 

Túl vagyunk a kormány első száz napján Az MSZP arra kéri Orbánt, most ne rontsa el

A közigazgatási reform végrehajtása. A közigazgatási rendszer átalakítása a Fidesz politikusainak és dokumentumainak konszenzusos eleme, ami ezen a területen valódi átalakítási szándékra utal. A vonatkozó nyilatkozatok egybehangzóan a háttérintézmények felszámolását is előirányzó, jelentős leépítést vetítenek előre. Ezen intézkedéssel strukturális jellege miatt hosszabb távon is tartós megtakarítás érhető el, ugyanakkor ennek kapcsán komoly társadalmi-politikai konfliktusok is kialakulhatnak.

Több olyan lehetőség is lesz, amely a Fidesz számára némileg csökkenti a kormányváltásból fakadó kockázatokat.

A Bajnai-kormány drasztikus, kb. 1300 milliárd forintos (4,8 milliárd eurós) kiigazító intézkedései a Fidesz számára előnyösek, hiszen miután a kiigazítások nagy részét az MSZP elvégezte, a Fideszre jóval kisebb feladat hárul ezen a téren. Nem véletlen, hogy a Fidesz „puha nem”-et mondott a Bajnai-programra, és egyes esetekben képviselői távolmaradásával is elősegítette az intézkedések parlamenti megszavazását.

Kedvező gazdasági kilátások a kormányzati ciklus második felére. Bár 2010-ben és vélhetőleg 2011-ben még a válság megnehezíti a népszerű kormányzást, a krízis elmúltával az eddigi tapasztalatok alapján gyors gazdasági növekedésre lehet számítani világszerte, és ez értelemszerűen kihat a magyar gazdaságra is. A következő kormánynak rendkívüli lehetőséget jelenthet a gazdasági „visszapattanás”, ezt ugyanis egyrészt saját politikai sikereként állíthatja be, másrészt kibővül általa a gazdaságpolitikai mozgástér is - áll a Political Capital szerkesztőségünkhöz eljuttatott elemzésében.

Fidesz: 100 nap után le kellett volna mondani
Soha nem látott előny a Fidesznél
Nem ad több tanácsot a Political Capital
Fidesz: a bőrünkön érezzük a létbizonytalanságot!
Csak a sikerpropaganda megy, vagy van siker is?

Privátbankár