Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Az aktív szavazók körében erősödött a Fidesz ugyan, de továbbra is kérdéses, hogy a közel 3 millió szimpatizánsból hányan lesznek majd Fidesz-szavazók
A Fidesz újra nőtt: A február 26-28. között készült felmérés alapján az összes megkérdezett körében a Fidesz, a két héttel ezelőtti csökkenés után, újra nőtt. Az összes megkérdezett 39 száza-léka támogatja a Fideszt, 9 százaléka az MSZP-t és 8 százaléka a Jobbikot - tudtuk meg a a Nézőpont Intézet és a Heti Válasz közös kutatását bemutató sajtóközleményből.
A részvételüket biztosra ígérő, aktív szavazók körében is nőtt a Fidesz támogatottsága. Az előző két hétvégén az aktív szavazók 43, illetve 42 százaléka volt Fidesz-támogató, a februári végi kutatás szerint viszont ismét 48 százalékuk támogatta a legnagyobb ellenzéki pártot. Az aktív szavazók 10 százaléka az MSZP-re, 8 százaléka a Jobbikra szavazna. A legnagyobb ellenzéki párt erősödése ellenére továbbra is igaz, hogy táborának határain nagy a jövés-menés, alapvetően hangulati kérdés, hogy a több mint 3 millió Fidesz-szimpatizáns közül hányan lesznek Fidesz-szavazók.
Az MSZP a középkorúak körében 5 százalék alatt: A Fidesz átmeneti gyengélkedéséből az MSZP nem tudott profitálni. A Mesterházy Attilát középpontba állító szocialista kampánynyitó ellenére sem növekedett az MSZP támogatottsága. Sőt, a középkorúak körében (30-44 év közötti korosztály) az MSZP még az öt százalékot sem éri el. Ebben a korcsoportban, mind az összes megkérdezettnek, mind az aktív szavazóknak csak a négy százaléka támogatja az MSZP-t. A 60 év felettieknek ugyanakkor a 19 százaléka szimpatizál az MSZP-vel (a közülük aktív szavazók 21 százaléka).
Pártpreferencia az összes megkérdezett körében 2010-ben, a kis pártok nélkül
Pártpreferencia az aktív és a potenciális szavazótáborok körében 2010-ben, a kis pártok nélkül
Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán. Az adatok hibahatára legfeljebb +/- 3,2 százalék.
A kutatás szerint legfeljebb 20 százalékot szerezne „most vasárnap” az MSZP. Az inaktív, bizonytalan és rejtőzködő polgárok körében ugyanakkor minden párt növelheti még támogatottságát. Az egyes pártok programjával vagy személyiségével azonosuló választókat az adott párt potenciális szavazóiként vettük figyelembe.
Ezek alapján a Fidesz potenciális szavazótábora nem változott jelentősen az elmúlt hetekhez képest (52 százalék), az MSZP-é és a Jobbiké kismértékben csökkent (most 19, illetve 14 százalék). Az MSZP kampánynyitója tehát a tartaléktámogatókat sem mozgósította, ha „most vasárnap” lennének választások a szocialisták legfeljebb 20 százalékot szereznének.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Magyar Péter miniszterelnök és két szakember tartott sajtótájékoztatót a paksi helyzettel kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy a két beruházásról döntöttek a Duna vízszintjének megemelése érdekében.
Túl alacsony a Duna, és a vízállás folyamatosan és jelentősen csökken. Románia jelentős, 2000 megawattot meghaladó áramimportra szorul a leállítás után az esti csúcsidőben.
Az államhoz kerülnek a Nobel-díjas fizikushoz, Krausz Ferenchez köthető Élvonal Alapítvány közfeladatai és a hozzá tartozó Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) – mindeközben a tudós egy hónapja már létre is hozott egy új vállalkozást.
A számítógép, perifériás egység gyártása 116 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az ipar összességében bővült éves alapon, de májushoz képest júniusban visszaesést mért a KSH.
Akár a Paks 2 beruházás sorsát is megpecsételheti a kormány energiafejlesztési programja, aminek egyik központi eleme a magyarországi elektromostároló-kapacitások megháromszorozása 2030-ra. Jelenleg ugyanis az ipari akkumulátorok hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályát annak, hogy a megújulóenergia-források által megtermelt villamos energia még Paks részleges kiesése esetén is stabil hálózatot biztosítson a lakosságnak és a vállalatoknak anélkül, hogy a súlyos milliárdokba kerülő importra kelljen támaszkodnia a hazai ellátásnak.