1p
A parlamenti választások és a Fidesz minden korábbinál nagyobb arányú győzelme, a nyugdíjrendszer átalakítása és az új médiatörvény – ezek az események és jogalkotási aktusok formálták leginkább a magyarországi közéletet a mögöttünk hagyott esztendőben - visszatekintés 2010-re
A parlamenti választások és a Fidesz minden korábbinál nagyobb arányú győzelme, a nyugdíjrendszer átalakítása és az új médiatörvény – ezek az események és jogalkotási aktusok formálták leginkább a magyarországi közéletet a mögöttünk hagyott esztendőben – derült ki a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának vasárnap sugárzott összeállításából. Nick Thorpe, a BBC közép-európai tudósítója, Borókai Gábor a Heti Válasz, és Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője értékelte az elmúlt év nagy hatású, itthon és külföldön is jelentős visszhangot kiváltott eseményeit a Heti Hírmondó stúdiójában.

A Magyar Demokrata Fórum parlamentből való kiesésére, “az MDF ellen folyt galád és kérlelhetetlen harcra” emlékezett vissza elsőként a tavalyi választások kapcsán Vörös T. Károly. Kijelentette: meggyőződése, hogy nem egyszerűen a választók döntöttek arról, hogy az MDF bekerüljön-e vagy sem a parlamentbe. Szerepet játszottak szerinte a végeredményben a menet közben, a választási kampányban hozott – például a szavazócédulák gyűjtésével kapcsolatos -  döntések is.

“A tavaszi választásnak lett egy olyan eredménye, hogy miközben Magyarország egy kapitalizmust építő ország, négy antikapitalista párt került a törvényhozásba, ami eléggé sajátossá teszi a belpolitikai életet” - szögezte le Vörös T. Károly.

“Képlékeny helyzetben született a Fidesz-kétharmad”

Borókai Gábor szerint ma “nem okszerű” az MDF kiesése felett sajnálkozni, mivel a párt támogatása jóval a parlamentbe jutási küszöb alatt maradt. Ráadásul az MDF elég sokat tett azért saját maga is az elmúlt húsz évben, hogy végül “belesüllyedjen a semmibe” - fogalmazott a Heti Válasz főszerkesztője.

A Fidesz kétharmados győzelméről azt mondta: egy olyan felhatalmazás, amilyet eddig még nem kapott meg egyetlen párt Magyarországon. Kettő már igen – hiszen az MSZP-nek és az SZDSZ-nek együtt megvolt a kétharmada az 1994-1998 közötti kormányzati ciklusban. “Arra, hogy egy véleményalakulat kapjon ekkora felhatalmazást, még nem volt példa – de ez nem csak a Fidesz érdeme, hanem a szociálliberális erők nyolc évi kormányzásának kritikája is egyben” - szögezte le Borókai, hozzátéve: meg kell szoknunk, hogy ez a kétharmad sok mindenre felhatalmazást ad.

Az alkotmányos demokrácia és az uniós tagság kijelöl bizonyos cölöpöket, amiket tiszteletben kell tartani – de válság közepén is vagyunk, amikor az utak egy része járhatatlanná vált. “Nagyon képlékeny helyzetben született a kétharmados felhatalmazás. Hogy ezzel hogyan tud élni a kormányzó erő, annak a kritikáját érdemes négy év múlva elmondani” - hangoztatta Borókai.

Túl sokat foglalkozunk a politikai pártokkal

Nick Thorpe a BBC tudósítója az elhangzott véleményekhez úgy kapcsolódott: túlságosan sok szó esik meglátása szerint a politikai pártokról Magyarországon. “Nagyon várnám a következő években, hogy kevesebb szó essen a pártokról – amelyek végül is csak egy részét képviselik a demokráciának. Ehelyett többet lehetne beszélni az országban zajló folyamatokról” - tette hozzá. A következő három év fő kérdése lesz a munkahelyteremtés ügye – a BBC-tudósító szerint “ez sokkal nagyobb téma” annál, mint hogy mit tesz a mostani vagy mit tett az előző kormányzat.

Búcsúztunk volna tavaly a jogállamtól?

Az elmúlt néhány hónapban leépült a jogállam. Ma Magyarország nagyon nehezen tekinthető jogállamnak – ezt már Vörös T. Károly jelentette ki az elmúlt év bizonyos történéseire utalva. “A történetet tudjuk, hogyan gyűrte maga alá a kormány az Alkotmánybíróságot; azt is látjuk, hogy a köztársasági elnök nem tekinthető kimondottan függetlennek és ellensúlynak. Az ügyészség élére az a Polt Péter került, aki már volt az ügyészség élén és nem tekinthető barátságtalan embernek a Fidesszel kapcsolatban” - érvelt a Népszabadság főszerkesztője, hozzátéve: meglátása szerint eltűntek Magyarországon azok az alkotmányos intézmények, amelyek a vitát, a politikai küzdőtér sokszereplősségét tudnák biztosítani. A negyedik hatalmi ágnak tekintett média területén szintén elég erőteljes demokrácia-deficittel kell számolni – hangzott a vélemény.

“Mindig mosolyogva hallgatom azokat a kritikákat, amelyek arról szólnak, hogy ha Fidesz-közeli vagy azzal nem ellentétes nézetet hirdető személyek, szakértők kerülnek pozícióba, akkor rögtön veszélybe kerül az alkotmányosság. Ha meg az MSZP-vel szimpatizálók kerülnek pozíciókba, azokat szakértőknek szokás hívni” - reagált Vörös T. Károly szavaira Borókai Gábor.

A Népszabadság főszerkesztője közbevetette: az alkotmánybírákat jelölő bizottságban jelenleg csak fideszesek vannak. “Ezt nem szakértők és nem szakértők kérdésének gondolom, hanem úgy, hogy az összes többi pár ki van szorítva, még a Fidesz koalíciós partnere is. Ugyanígy a Médiahatóságban is kizárólag csak fideszesek vannak” - érvelt Vörös T. Károly.

Nick Thorpe közbevetette: őt kissé zavarja, hogy mit is keresnek a pártok ezekben a kuratóriumokban. Szerinte szakembereknek kellene helyet foglalni ezekben a grémiumokban.

Borókai Gábor a Médiahatóságra utalva ugyancsak megjegyezte: oda nem pártdelegáltak, hanem szakemberek – jogászok, egyetemi oktatók – kerültek. Hogy hogyan végzik a munkájukat, arról még nem lehet véleményt mondani.

BBC-modell-e a most felálló magyar médiarendszer?

Nick Thorpe az új médiatörvényről azt mondta: leginkább azt sajnálja, ami a közmédiumokkal történt a változtatás kapcsán. Ő maga a BBC rádiós részlegénél “nőtt fel”, ezért pontosan tudja, mennyire fontos, hogy a rádió ne a televíziószerkesztőség alá rendelten működjön.Senki nem támadhatja a Magyar Rádiót, hogy valamely párt mellett állt volna az utóbbi években, a médium igazán objektív volt - szögezte le.

“Nem tudom elképzelni, hogy ez ne károsodna. Félek, hogy ezzel a törvénnyel vége a közszolgálati médiának"- érvelt a BBC munkatársa.

A részletekről szólva kifejtette: sajátos kultúrája van a televízióknak és a rádióknak. Úgy érzi, hogy a Magyar Távirati Iroda égisze alatt épülő központi hírgyár sérti majd a sokszínűséget, a diverzitást. “Mintha eltűnnének a dzsungelből bizonyos növények és állatok; szegényebb lesz attól a magyar média, hogy van egy központ” - szögezte le Nick Thorpe.

Borókai Gábor hozzáfűzte: ennek a “sérülésnek” egyelőre csupán a veszélye van meg. A Heti Válasz főszerkesztője a médiatörvény körüli vitákat úgy látja: alig száradt meg a tinta a médiatörvényen, máris mindent elsöprő ellenvélemények születtek, üres oldalakkal jelentek meg az újságok, arra utalva, hogy “valami rettenet” fog következni Magyarországon.

“Azt gondolom,hogy ahol símaszkos, azonosítószám nélküli rendőrök békés tüntetőket tudtak agyba-főbe verni, úgy, hogy semmilyen konzekvenciája nem lett a rendőri felső vezetést és a politikát illetően, ott ne beszéljünk arról, hogy az alkotmányos demokrácia hogyan sérül most, mert törvényeket változtatnak meg. Voltak-e üres címlapok akkor Magyarországon, amikor ezek a korábbi események megtörténhettek, s amelyek valóságos események voltak, nem felfestett apokaliptikus jövőkép? - hangoztatta Borókai.

"A média érzékeny terület"

Egy dolog a közmédia átalakítása, másik a törvénytenger, ami a véleménynyilvánítást szabályozza – vette át a szót Vörös T. Károly. “Meggyőződésem, hogy egy polgári demokráciában az ilyen jellegű vitákat, ami az állam és a sajtó között van, a polgári bíróságoknak kellene eldönteniük, a Ptk. és a Btk. alapján. Most pedig ott a fenyegetettség, hogy a Médiahatóság bármikor, bárkivel szemben súlyos pénzbüntetéseket szabhat ki. Erre mondja mindenki, hogy meg kell várni, mi lesz. Ez a feudalizmus – a fenyegetettség ott van. Fenyegetettség nem létezhet egy polgári demokráciában”  - szögezte le a főszerkesztő. Ez a médiatörvény nem polgári, nem demokratikus, nem alkotmányos, legjobban tenné a kormány,ha a törvényt visszavonná – tette hozzá.

Borókai Gábor ellenben úgy látja: a Médiahatóság eljárásának végén ott a bírósági jogorvoslat lehetősége. Hogy a szankcionálásba beiktattak egy hatóságot – amire van példa a közigazgatás területéről is - s hogy ez jó-e, hatékony-e, efelől lehet vitát generálni. De azt a képet felfesteni, amit sokan hajlamosak ma felfesteni, az irreális, apokaliptikus kép.

A média egyébként nagyon érzékeny terület – az a kormány, amely ehhez hozzányúl, nagyon körültekintően kéne ezt megtegye – hangoztatta Borókai. “Azt látom, hogy e tekintetben a szakma bevonás nem volt elégséges. Az utólagos kommunikáció pedig kifejezetten a nullával egyenértékű. Önérdeke lenne a kormányzatnak elmagyarázni ezt a médiatörvényt a magyar sajtónak – ha már nem voltunk részesei a megalkotásának -, és a külföldi sajtónak. Mert így jönnek szembe azok a hergelt vélemények, amelyek bélyeget nyomnak Magyarországra” - mondta a Heti Válasz főszerkesztője. Borókai úgy fogalmazott: az utólagos munka ennek a bélyegnek egy részét letörölheti, de ennek egy része Magyarországon marad.

Nick Thorpe szerint a legfőbb veszély nem is annyira a cenzúra, mint inkább az öncenzúra lehetőségében rejlik. Ha a kormány azt mondja: nincs mitől félniük az újságíróknak, fontos lenne, hogy a magyar és a külföldi újságírók is bátrak maradjanak a jövőben - tette hozzá. “Bátrak leszünk, felelősek leszünk, és ha igaz, hogy médiaszabadság van, akkor használjuk ki.”

Magán-nyugdíjpénztárak és államadósság összefüggenek

A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása – ami ugyancsak komoly hazai és külföldi visszhangot váltott ki – mit hoz vagy visz el a kormányzó párttól és mit okozhat gazdaságpolitikailag – kérdezte a stúdióvendégektől a Heti Hírmondó.

Borókai Gábor kijelentette: a pénztári rendszer átalakítása kényszer hatására következett be, miután az új kormány szerette volna elérni, hogy az Európai Unió fogadjon el az Orbán-kormány által megörökölt 3,8 százalékos hiánycélnál némileg magasabb államháztartási hiányt, és így némi mozgástere nyílhasson a kabinetnek.

Az Európai Unió végül is nemet mondott arra a magyar kérésre, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztárakba irányított pénzösszegek beszámíthatóak legyen az adósságba és így növelni lehessen a hiánycélt. A kormány most a magán-pénztárakban gyűjtött, az állami pénztárból korábban kiterelt pénzt visszavitte az állami pénztárba – érvelt Borókai.

Eddig ugyanis – tette hozzá – az állami nyugdíjrendszerben évről évre keletkezett hiányt, ami 2010-ben 360 milliárd forintot ért el, hitelekből kellett feltölteni. “Egyik oldalról megtakarítottunk a kötelező magán-pénztárakban, a másik oldalon pedig növeltük a hitelmennyiségünket. Éppen ezért nem érdemes csak a magánpénztárakról beszélni. Egyben kell kezelni a nyugdíjak, a nyugdíjpénztárak és az államadósság ügyét” - vélte a Heti Válasz főszerkesztője.

Vörös T. Károly ehhez hozzáfűzte: rosszul döntött az EU, mikor elutasította kilenc ország kérelmét, hogy a hiányba beszámíthassák a kötelező magán-nyugdíjpénztárakba utalt pénzállományt. De azok az államok, amelyek kivártak – például Lengyelország – azok megkapták a kívánt jogosítványt az uniótól bizonyos magán-nyugdíjpénztári összegek felett. Megjegyezte: nem fogadja el, hogy az Orbán-kormány "kaparta volna ki a gesztenyét" a lengyeleknek, akik nagyon határozottan leszögezték, hogy nem akarják a magyar utat járni.

Vörös T. Károly a pénztári rendszer hazai átalakítása kapcsán emlékeztetett rá: először csak tizennégy havi magánpénztári összeg elvonásáról szóltak a kormányzat tervei. “Utána megjött az étvágy, többről lett szó. Most már a háromezer milliárd forint lenyúlásáról van szó. Alkotmányellenes a dolognak az a része, hogy nem annak kell jelentkeznie most, aki ki akar lépni a magán-nyugdíjpénztárból, hanem a maradni szándékozóknak.“ A Népszabadság főszerkesztője hozzátette: ennél vérlázítóbb dolgot nem tud elképzelni.

Ilyen alapon akár listázni is lehet a magánpénztárakban maradókat – tette hozzá
. A kormányzat lépései tehát több ponton alkotmányos aggályokat vetnek fel. Másrészről ha a kormány nekikezdett valamilyen nyugdíjreformnak, akkor az állami felosztó-kirovó rendszer átalakítását kellett volna elkezdenie - érvelt Vörös T. Károly

Nick Thorpe a vitához röviden hozzászólva azt mondta: talán arra lenne érdemes összpontosítani, mi lesz itt húsz, harminc év múlva. Nem annyira a mostani válságos helyzetben történtekről, hanem arról kellene többet beszélni: hogyan lehetne egyetértésre találni a társadalomban a jövőről. Arról, hogy mi lesz Magyarországon. Arról, hogy ki fog fizetni a jövőben – mindezt visszavezetve a demográfiára, a foglalkoztatottsági helyzetre és általában az ország állapotára.

 

Privátbankár

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jön az uniós pénz, több mint 155 milliárdra pályázhatnak a hazai kis cégek
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 16:46
Megjelent és április végétől rendelkezésre áll a hazai mikro- és kkv-k részére az európai uniós forrású KKV Technológia Plusz Hitelprogram, amely nulla százalékos kamat mellett kínál kedvező finanszírozást új fejlesztésekre és értéknövelő beruházásokra – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).
Makro / Külgazdaság Lenyűgöző videó került elő Varga Judit, Rogán Antal és Gulyás Gergely közös múltjából
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 12:48
Magyar Péter vádjainak fényében a szereplők minden egyes arcrándulása egészen új értelmezést nyer.
Makro / Külgazdaság Valamit már mondott az ügyészségnek Varga Judit - kihallgatták a hangfelvétel ügyében
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 10:56
Elárulta az ügyészség, hogy berendelték a volt igazságügyminisztert a Magyar Péter vádjai kapcsán indult eljárás során.
Makro / Külgazdaság Hszi Csin-ping nem hagyja magát
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 09:06
És a kínai fejlődést sem engedi megállítani. Erről is beszélt a kínai vezető a holland miniszterelnökkel történt találkozója után.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hírt is kapott Orbán Viktor, itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 08:30
A bruttó átlagbér már 600 ezer forint felett jár, 14,6 százalékos növekedéssel.
Makro / Külgazdaság Kitalálja, milyen nevek nem hangzottak el Varga Judit közel kétórás interjújában?
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 07:16
Sokat beszélt, de a lényegről kevesett mondott a volt miniszter.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor váratlanul felhívta Szijjártó Pétert, miközben interjút készítettünk a külügyminiszterrel
Csabai Károly - Wéber Balázs | 2024. március 27. 16:22
Nagyinterjút adott a Privátbankárnak a külgazdasági és külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Ilyet is ritkán látni a benzinkutakon!
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 15:50
Az egyik drágul, a másik olcsóbb lesz.
Makro / Külgazdaság Hasít a svéd H&M ruházati cégóriás
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 15:20
Megugrott a svéd Hennes & Mauritz AB (H&M), a világ második legnagyobb divatáru-kiskereskedelmi láncának profitja a február végével záródott negyedévben.
Makro / Külgazdaság Ez történne, ha nálunk is euró lenne
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 13:27
Márciusban javult, három havi csúcsot ért el a gazdasági hangulatindex mind az EU-ban, mind az euróövezetben, a foglalkoztatási kilátások mutatószáma pedig magas szinten stabilan tartotta magát az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (DG ECFIN) szerdai jelentése szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG