1p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Az új alaptörvénnyel egy időben, jövő év január elsején léphet hatályba az az új szabályozás, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) készített elő a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat módosítására
Az új alaptörvénnyel egy időben, jövő év január elsején léphet hatályba az az új szabályozás, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) készített elő a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat módosítására. A tervezet célja többek között a "komolytalan népszavazási kezdeményezések" kiszűrése és a jogorvoslat erősítése - tájékoztat a kormányzati portál.

Az új szabályozás - olvasható a kormany.hu-n - egységes szerkezetbe foglalná az eddigi szétaprózott jogszabályokban foglaltakat, kiszámíthatóan és egyértelműen szabályozná a népszavazási intézményrendszert, egységesítené az országos és a helyi kezdeményezések eljárási szabályait, valamint meghosszabbítaná a jogorvoslati határidőket.
   
Ha a kormány jelenlegi formájában fogadja el a tervezetet, az Európai Parlament és a Tanács döntése értelmében Magyarországon is lehetőség lesz az uniós szintű kezdeményezés támogatására, továbbá orvosolnák az Alkotmánybíróság által 2005-ben és 2006-ban a népszavazás kezdeményezésével és lebonyolításával kapcsolatban megállapított alkotmányos mulasztásokat is.
   
A tervezet a helyi népszavazás kezdeményezésének szabályait az országos kezdeményezés mintájára állapítja meg, így a jegyző helyett a helyi választási bizottság feladata lesz a kérdés előzetes hitelesítése, az összegyűjtött aláírásokat pedig a polgármester helyett a helyi választási bizottsághoz kell benyújtani. Ha a képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, annak időpontját a helyi választási bizottság tűzi ki.
   
Az új jogszabály erős garanciákat tartalmaz a komolytalan, párhuzamos népszavazási kezdeményezések kiszűrésére - olvasható az előterjesztés tartalmát összefoglaló anyagban, amely szerint a javaslat elkülöníti a kezdeményezést szervező polgárokat a kezdeményezést aláíróktól. A választópolgári kezdeményezés szervezője csak választójoggal rendelkező magánszemély, továbbá párt vagy egyéb társadalmi szervezet lehet. Az a társadalmi szervezet, amely nem minősül pártnak, csak olyan kérdésben lehetne népszavazási kezdeményezés szervezője, amely az alapszabályában rögzített tevékenységi körébe tartozik. A kezdeményezések komolyságának megőrzése érdekében a javaslat előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítésére irányuló kezdeményezést húsz választópolgárnak is támogatnia kell.
   
A tervezet szerint az Országgyűlés - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet - köteles a népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni; a népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre három évig lenne kötelező.
   
A javaslat értelmében ha a népszavazást a köztársasági elnök vagy a kormány kezdeményezi, nincs aláírásgyűjtés, az Országos Választási Bizottság elnöke a hitelesítő határozat jogerőre emelkedését követően az Országgyűlés elnökét tájékoztatja a hitelesítés megtörténtéről annak érdekében, hogy az Országgyűlés dönthessen a népszavazás elrendelésének kérdésében.
   
Magyarország Alaptörvénye az országos népszavazás intézményét új alapokra helyezte - emlékeztet az anyag, kitérve arra, hogy a véleménynyilvánító népszavazás megszűnik, és csökken az országos népszavazásra vonatkozó rendelkezések terjedelme.
   
Az új, 2012. január elsején hatályba lépő alaptörvény úgy rendelkezik, hogy legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el,
a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére pedig azt rendelhet el.
   
Nem lehet országos népszavazást tartani az alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; az Országgyűlés feloszlásáról; képviselő-testület feloszlatásáról; hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; közkegyelem gyakorlásáról.
   
Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

MTI

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar Péter: „Nem abból a kőbányából érkezik a paksi beruházásra a több tonna kő, amire sokan gondolnak”
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 17:30
Magyar Péter miniszterelnök és két szakember tartott sajtótájékoztatót a paksi helyzettel kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy a két beruházásról döntöttek a Duna vízszintjének megemelése érdekében.  
Makro / Külgazdaság Mi vár az autósokra a benzinkutakon? Itt az előrejelzés
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 16:46
Péntekre sem érkezik újabb nagykereskedelmi árváltozás.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: újra apadásnak indult a Duna
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 16:02
Erről a kormányzati tájékoztatón beszélt.
Makro / Külgazdaság Új fejlemény az MNB-botrányban: dokumentumokat adtak át az ügyészségnek
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 15:02
Az előző jegybanki vezetés idején történt ügyben.
Makro / Külgazdaság Teljesen leálíltják Románia egyetlen atomerőművét a vízállás miatt
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 11:40
Túl alacsony a Duna, és a vízállás folyamatosan és jelentősen csökken. Románia jelentős, 2000 megawattot meghaladó áramimportra szorul a leállítás után az esti csúcsidőben.
Makro / Külgazdaság Nem tétlenkedett Krausz Ferenc: új vállalkozást alapított
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 10:42
Az államhoz kerülnek a Nobel-díjas fizikushoz, Krausz Ferenchez köthető Élvonal Alapítvány közfeladatai és a hozzá tartozó Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) – mindeközben a tudós egy hónapja már létre is hozott egy új vállalkozást.
Makro / Külgazdaság Nagyot megy az autógyártás, de van egy magyar ágazat, ami ennél is meredekebben bővül
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 08:59
A számítógép, perifériás egység gyártása 116 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az ipar összességében bővült éves alapon, de májushoz képest júniusban visszaesést mért a KSH.
Makro / Külgazdaság Dübörög az út- és vasútépítés, de az építőipar összességében így is visszaesett
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 08:30
Kevesebb új építőipari szerződést is kötöttek, és az épületek építése is jelentősen csökkent. 
Makro / Külgazdaság A magyar gazdaságnak is jól jön a Sziget fesztivál: kiderült, mennyivel tehet hozzá a GDP-hez
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 07:29
Csak az adó- és járulékbefizetések 4,5 milliárd forintot tehetnek hozzá az államkasszához, az összes hozzájárulás ennél több mint kétszer magasabb.
Makro / Külgazdaság Egy iparág, amiben óriásit kellene fejlődnünk, de itt is Kína fújja a passzátszelet
Imre Lőrinc | 2026. augusztus 13. 05:43
Akár a Paks 2 beruházás sorsát is megpecsételheti a kormány energiafejlesztési programja, aminek egyik központi eleme a magyarországi elektromostároló-kapacitások megháromszorozása 2030-ra. Jelenleg ugyanis az ipari akkumulátorok hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályát annak, hogy a megújulóenergia-források által megtermelt villamos energia még Paks részleges kiesése esetén is stabil hálózatot biztosítson a lakosságnak és a vállalatoknak anélkül, hogy a súlyos milliárdokba kerülő importra kelljen támaszkodnia a hazai ellátásnak. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG