A válság elintézi a NATO-t is?

Próbára teheti a NATO egységét a gazdasági válság, a krízis azonban lehetőséget is jelent a költségek közös csökkentésére - mondták az MTI-nek nyilatkozó szakértők. Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója és Varga Gergely, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója erről a pénteken kezdődő jubileumi NATO-csúcs előtt beszélt az MTI-nek.

"A gazdasági válság komoly problémák és kérdések elé veti a tagállamokat, a megszorított költségvetések mellett a védelmi kiadások nem biztos, hogy prioritást fognak élvezni. Ezt Magyarország esetében is láthatjuk" - mondta Varga Gergely. A szakember szerint az Egyesült Államok vélhetően nem fogja olyan drasztikusan visszafogni a védelmi kiadásait, mint az európai szövetségesek. Így várható, hogy a pénzügyi felelősségvállalással kapcsolatos konfliktusok felerősödnek a szövetségen belül - tette hozzá.

Ugyanakkor ez a szűkös pénzügyi helyzet lehetőséget is teremt arra, hogy az európai tagországok jobban együttműködjenek a védelmi programok és az eszközbeszerzések terén. A költségek összehangolásában az Európai Unió is segíthet - mutatott rá Varga Gergely. Gyarmati István is úgy látja: "a gazdasági válság mindent próbára tesz, a NATO egységét is".
Egyik ország sem tud annyit költeni védelmi kiadásokra, hogy azzal mindenki elégedett legyen. A tagországok többsége eddig sem tartotta be azt a szabályt, hogy GDP-jük két százalékát védelmi kiadásokra költsék, ennek pedig valószínűleg a jövőben sem fognak eleget tenni - fűzte hozzá.

Arra kell koncentrálni, hogy hogyan lehet a meglévő forrásokat hatékonyabban felhasználni, a valódi veszélyekre és kihívásokra koncentrálni. Az együttműködésekkel is hatékonyabbá lehet tenni a NATO működését, erre jó példa a stratégiai légiszállítási kezdeményezés. Közös NATO-logisztikára van szükség az egymással párhuzamosan működő rendszerekkel szemben. Ezzel csak Magyarország több százmillió, sőt több milliárd forintot is megspórolhatna - hangsúlyozta.

Gyarmati István arról is beszélt, hogy nincsenek túl nagy várakozások a jubileumi NATO-csúccsal szemben, így valószínűleg nem is okoz majd nagy csalódást a hét végi találkozó. A tagországok képviselői valószínűleg elfogadnak egy olyan dokumentumot, amely a szervezet eddigi tevékenységét értékeli, új stratégiai koncepcióra ugyanakkor nem lehet számítani. A csúcstalálkozó központi témája most is Afganisztán lesz, a misszió, amely kezdetben sikeres volt, mára azonban kudarccá vált - mondta Gyarmati István.

Szerinte az előzetes remények ellenére Afganisztán nem lesz demokratikus, centralizált ország, de ez nem jelenti azt, hogy vereséggel kell elhagyniuk a szövetséges csapatoknak az országot. A realitás az lehet, hogy egy korlátozottabb célt tűzzön ki maga elé a NATO, és ennek elérése érdekében növelje a katonai jelenlétet - tette hozzá.
Az új amerikai Afganisztán-politika egy jó lépés a megoldás irányába, és az Egyesült Államok visszaveheti vezető szerepét a probléma megoldásában - mondta Gyarmati István.

Varga Gergely is rámutatott, hogy a csúcstalálkozó már annak jegyében zajlik majd, hogy az Obama-adminisztráció a múlt héten nyilvánosságra hozta Afganisztán-Pakisztán koncepcióját, amelynek legfontosabb kérdései között a regionális problémakezelés és a civil-katonai együttműködés megerősítése is szerepel. A stratégia jegyében történik jelenleg az amerikai csapaterősítés is - fűzte hozzá.
Ezekhez a feladatokhoz kér most az amerikai kormány több segítséget az európai szövetségesektől. Kérdés azonban, hogy Európa ennek mennyire hajlandó és mennyire képes eleget tenni, a világgazdasági válság ugyanis határokat szab ezeknek az elképzeléseknek. Nem valószínű, hogy az európai kormányok jelentős mértékben megnövelnék az afganisztáni szerepvállalásukat, csak kisebb emelés várható - mondta az elemző.

A szakember szerint a jubileumi csúcson előrelépés várható a NATO-orosz kapcsolatokban is. Ezt segítheti, hogy Oroszország és az Egyesült Államok is kész az együttműködésre. Az Obama-adminisztráció a korábbihoz képest nem annyira szorgalmazza a NATO további bővítését, valamint a közép-európai rakétarendszer telepítése is "jegelve lesz" - fűzte hozzá.

Albánia és Horvátország NATO-tag lett 
Ideiglenes határellenőrzés a németeknél
A NATO újra szóba áll az oroszokkal

MTI