Raimonds Vejonis lett, Marie-Luise Coleiro Preca máltai, Áder János magyar, Sauli Niinistö finn, Roszen Plevneliev bolgár, Joachim Gauck német, Borut Pahor szlovén, Sergio Mattarella olasz, Andrzej Duda lengyel és Marcelo Rebelo De Sousa portugál elnök (b-j) az Arraiolos-csoport 12. államfői találkozóján tartott sajtótájékoztatón Bulgáriában, a szófiai Történeti Múzeumban 2016. szeptember 15-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Az EU első számú feladata a hitelesség visszaszerzése, hogy megakadályozza az uniós intézményekbe vetett bizalom további csökkenését - mondta Áder János köztársasági elnök az európai államfőket tömörítő Arraiolos-csoport kétnapos bulgáriai találkozójának végén tartott sajtótájékoztatón. Az államfő szerint a migrációs helyzet miatt ma a legfontosabb kérdés a biztonság minden európai országban.

Határvédelem, határvédelem, határvédelem

A helyzet eredményes megoldása érdekében meg kell erősíteni és meg kell védeni az EU külső határait, az uniónak és a gazdag országoknak eleget kell tenniük a humanitárius kötelezettségeiknek a válságövezetekhez legközelebbi országokban működő menekülttáborokat illetően, valamint szorosabb együttműködésre van szükség a bűnüldöző szervek és a nemzetbiztonsági szakszolgálatok között. Emellett segíteni kell majd a háborús övezetek újjáépítését, és foglalkozni kell a migráció klímaváltozással összefüggő okaival is - magyarázta Áder János.

Előbb az EU-t kéne elfogadni

A találkozón az államfők arról is tárgyaltak, hogy miként növelhető az EU-intézményekbe vetett bizalom. Áder János ezzel kapcsolatban kifejtette: a legutóbbi Eurobarometer-felmérések alapján az uniós intézményekbe vetett bizalmi index az összes tagállamban jelentősen csökkent.

Az első számú feladat a hitelesség visszaszerzése, és ha az uniós vezetőkből továbbra is hiányzik "a stratégiai gondolkodásra való képesség", ha csak rövid távú szempontokat vesznek figyelembe, ha az EU reakcióideje lassú marad a válsághelyzetekben, és ezt még lassabb cselekvés követi, valamint ha "álviták uralják" az EU intézményeit, és a legalapvetőbb realitásokat figyelmen kívül hagyják a vitákban, akkor a bizalom tovább fog csökkenni az EU vezetői és intézményei iránt - vélekedett.

Kint is, bent is

A találkozó másik témája a balkáni helyzet volt. A magyar álláspontot ismertetve az államfő arról beszélt, hogy két csoportra oszthatók a térség országai. Románia és Bulgária már EU-tagállamok, esetükben a kívánatos cél, hogy mielőbb a schengeni övezet részei legyenek - magyarázta. Mint mondta, ezért már sokat tettek, és mindkét ország célja támogatandó.

A másik csoportba azok az államok tartoznak, amelyek majd csatlakozhatnak az unióhoz, kérdés, mikor és milyen feltételekkel - mutatott rá. Mint mondta, a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy ezen országok integrációja az EU stabilitásának fontos feltétele, vagyis integrációjuk az unió érdeke is.