Egy friss felmérés szerint a megkérdezett romák mintegy 80 százalékát fenyegeti szegénység az Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy a tagállami erőfeszítéseik dacára még mindig nem sikerült teljesíteni az integrációs célkitűzéseket - figyelmeztetett keddi jelentésében az EU alapjogi ügynöksége (FRA). A kutatást kilenc tagállamban, köztük Magyarországon végezték.
Mélyszegénység
Az ügynökség a jelentésről kiadott közleményében rámutatott: a megkérdezett romák 30 százaléka vezetékes víz nélküli háztartásban él, 46 százalékuknak pedig nincs házon belüli vécéje, zuhanyzója vagy fürdőszobája.
A roma gyerekeknek 30 százaléka él olyan háztartásban, ahol legalább egyvalaki éhesen feküdt le az elmúlt hónapban, és mindössze 53 százalékuk részesült óvodai nevelésben. A válaszadók csupán 30 százalékának volt fizetett munkája, szemben az EU teljes népességére kivetített, tavalyi 70 százalékos átlaggal. A felmérés szerint a romák 41 százaléka úgy érzi, az elmúlt öt évben hátrányos megkülönböztetés érte egyebek között a munkakeresés során, a lakhatással kapcsolatban, az egészségügyben vagy az oktatásban.
Annak ellenére, hogy a magyar romák 44 százalékának volt fizetett munkája a felmérést megelőző négy hétben - ami a legmagasabb arány a vizsgált országok között -, Magyarországon a romák 75 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Utóbbi arány Spanyolországban a legrosszabb, ott 98 százalék - olvasható a jelentésben.
Kitaszítottak
Magyarország a tanköteles korú roma gyerekek oktatásban való részvétele terén az élmezőnyben van, ugyanis az érintettek 98 százaléka jár iskolába. Az értékelés szerint ugyanakkor az iskolai szegregáció továbbra is problémát jelent Magyarországon, mint ahogy Bulgáriában, Görögországban és Szlovákiában is. Az FRA hangsúlyozta: a kora gyermekkori nevelés támogatására, integrált oktatásra, jobb foglakoztatási lehetőségekre, nagyobb fokú szociális védelemre, illetve célzott oktatásra és képzésre lenne szükség az integráció erősítése céljából.
A romák "nélkülözésének, marginalizációjának és diszkriminálásának szintje az uniós, valamint a tagállami jogszabályok és politikák súlyos kudarcát jelenti" - jelentette ki Michael O'Flaherty, az ügynökség igazgatója. Hozzátette, "ezen megállapítások közzététele lehetőséget kínál arra, hogy a szakpolitikai döntéshozókat cselekvésre késztesse, és az erőforrásokat a tűrhetetlen helyzet orvoslására összpontosítsa".
A kutatás során Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Magyarországon, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Szlovákiában élő romákat kérdeztek meg. Becslések szerint ezen országokban él a mintegy hatmillió európai roma 80 százaléka.
Digitális cenzúra a válság közepén.
