A megnövekedett adminisztrációs terhek miatt az orvosok egyre kevésbé tudnak odafigyelni a betegekre, akik egyre többet panaszkodnak. Emberi méltóságunkban is egyre többször sértenek meg minket
Folyamatosan nő a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványhoz (BEGYKA), illetve a betegjogi képviselőkhöz beérkező panaszok száma - mondta Bodnár Ágnes szakreferens a betegjogokról csütörtökön rendezett budapesti kerekasztal-beszélgetés szünetében újságíróknak.
Az utóbbi két évben drasztikusan nőtt a panaszok száma, 2006-ban majdnem nyolcezer, 2007-ben már 11.250, míg tavaly több mint 16.000 ilyen ügye volt a közalapítványnak - közölte a szakember.
Beszámolója szerint az említetteknek két oka van. Egyrészt az utóbbi időben megnőtt az orvosok adminisztratív teendője, emiatt a betegre kevesebb figyelmet tudtak fordítani, másrészt pedig a betegek egyre tudatosabbak, tájékozottabbak jogaikat illetően.
A közalapítvány statisztikái szerint a kivizsgált panaszok 70-80 százaléka megalapozott, a panaszok negyedét a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog sérelme teszi ki, a második helyen az emberi méltóság megsértése ügyében megfogalmazott panaszok állnak. A betegjogi képviselők elsősorban közvetítői (mediátori) szerepet vállalnak a páciens és az intézmény között. Az országban 52 betegjogi képviselő, 26 ellátottjogi és szintén 26 gyermekjogi képviselő tevékenykedik.
Egy uniós felmérés szerint Magyarország 31 európai uniós ország közül a 7. helyen áll a betegjogok érvényesülését tekintve.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Izsó Márton - Csabai Károly | 2026. június 22. 10:14
Pleschinger Gyula Márkkal, a Wood & Company magyarországi vagyonkezelési részlegének vezetőjével a keddi kamatdöntés előtt beszélgettünk a világgazdaságban zajló folyamatokról, azok várható magyarországi hatásairól.
Titkos megállapodást, paktumot feltételez a Fidesz amögött, hogy hét alkotmánybíró kizárási okot jelentett be, ami miatt lekerült az Alkotmánybíróság (Ab) napirendjéről Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványának tárgyalása.