Ennyit érnek a szankciók: meglepő helyről szerzik be a fontos gépeket az orosz fegyvergyárak. Szijjártó Péter úton van Ukrajnába. Háborús hírek.
Ma találkozik Kárpátalján Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A találkozón minden bizonnyal szóba kerül Ukrajna uniós tagsága, az Ukrajnának szánt, Magyarország által megvétózott 50 milliárd eurós uniós támogatás kérdése, valamint egy Orbán-Zelenszkij csúcstalálkozó lehetősége is.
Volodimir Zelenszij ukrán elnök a német ARD közszolgálati televíziónak adott vasárnapi interjújában a harmadik világháború kitörésének lehetőségéről is beszélt, kijelentve, hogy amennyiben Oroszország egy NATO-ország ellen hajtana végre támadást, az a világháború kezdetét jelentené. Azt is kifejtette, hogy Németország a Krím 2014-es orosz megszállása idején nem lépett fel elég határozottan Ukrajna mellett.
40 millió dollárnyi, tüzérségi lövedékek vásárlására szánt pénz sikkasztottak el az ukrán védelmi minisztérium tisztviselői egy ukrán fegyvergyártó cég alkalmazottaival együttműködve, közölte az ukrán belbiztonsági szolgálat. Öt embert helyeztek vád alá, egyiküket pedig az ukrán határ átlépésének kísérlete közben tartóztatták fel.
Észtország 600 bunkert épít Oroszországgal közös határa mentén. Az építkezés a három balti állam által pénteken aláírt megállapodás keretében, a „balti védelmi vonal” létrehozásának keretében történik majd.
Görögország számos szovjet légvédelmi rendszerét adja át Ukrajnának, köztük S-300-as, Tor, Osa, illetve ZU-23-2 légvédelmi rendszereket.
Fontos szerepet játszanak tajvani gépek az orosz hadiipar működőképességének fenntartásában. Miután a szankciók miatt a német, japán és svájci szerszámgépgyártók elhagyták az orosz piacot, Oroszországnak más beszerzési forrás után kellett néznie a fegyverek és lőszerek apró, nagy precizitást igénylő fémalkatrészeinek megmunkálására alkalmas gépek terén. Az űrt a tajvani cégek töltötték be, miután kiderült, hogy a kínai gépek minősége nem felel meg a kívánalmaknak. Tajvan hivatalosan Ukrajna támogatójának számít, ám a gépeket a szankciók megkerülésével, harmadik országokon, például Törökországon keresztül szállítják Oroszországba.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.