Norvégiában az eladósodottság mértéke az ingatlanárakkal párhuzamosan nőtt az utóbbi években. Tavaly az ingatlanok átlagosan 8,5 százalékkal drágultak az egy évvel korábbihoz képest, míg a lakossági hitelállomány több mint 7 százalékkal nőtt, a háztartások elkölthető jövedelme azonban csak 4 százalékkal bővült. A norvég központi bank szerint a háztartások adósságállománya tavaly minden korábbinál magasabbra, a lakossági jövedelem arányában számolva 204 százalékra emelkedett. (A skandináv országok gondjairól részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.) Amennyiben továbbra is ez a tendencia érvényesül, drámai mértékű lehet az egyensúlyvesztés - figyelmeztetett Morten Baltzersen, a norvég pénzügyi felügyelet elnöke.
Hasonlóan vélekednek az IMF szakértői is. A pénzügyi szervezet ingatlanpiaci buborék kialakulásától tart, becslése szerint a piac már most túlértékelt, az árak 15-20 százalékkal a reálisnak tekinthető szint felett mozognak. A hitelfelvételt ösztönzi az ingatlanhitelek alacsony kamata és az a lakossági várakozás, hogy az ingatlanárak továbbra is emelkednek majd a kőolajban és földgázban gazdag országban. Ugyancsak ösztönzően hat a szabályozói környezet: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az ingatlanhiteleknél a kamattörlesztésre fordított összeg 28 százaléka levonható az adóból.
Az oslói kormányzat a szomszédos Svédország kormányához hasonlóan tavaly decemberben a lakáshitelezés visszafogása céljából szigorítást vezetett be, a megkövetelt minimális önrész arányát a vételár 10 százalékáról 15 százalékra emelte. Az intézkedés azonban nemigen hűtötte le a piacot, a lakásvásárlók csaknem 50 százaléka teljes mértékben kihasználja a finanszírozási mozgásteret, vagyis a vételár 85 százalékát banki hitelből fedezi. Ráadásul a választási kampány közeledtével nem lehet további szigorításra számítani a Jens Stoltenberg vezette balközép kormánytól - vélik szakértők a Handelsblatt német üzleti lap szerint.
A bedőlt hitelek aránya érezhetően nő. Az ország legnagyobb bankjánál, a DNB-nél a nem teljesítő hitelek értéke tavaly 75 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így megközelítette az 1 milliárd koronát (38 milliárd forint). A társaság egy szóvivője szerint azonban nincs ok aggodalomra, a DNB a hitelállomány további romlását is képes elviselni - írta a Handelsblatt.
Megjelent a Závecz legújabb közvélemény-kutatásának eredménye. 
