A KSH adatai szerint az év első hét hónapjában a külkereskedelem export- és importvolumene 8,8, illetve 9,3 százalékkal bővült. Júliusban a kivitel értéke 7,3 milliárd eurót (2260 milliárd forintot), a behozatalé 6,8 milliárd eurót (2110 milliárd forintot) tett ki.
A külkereskedelmi mérleg többlete az év hetedik hónapjában 482 millió euró (150 milliárd forint) volt, 50 millió euróval (22 milliárd forinttal) több, mint az előző év azonos időszakában. Euró alapon az export 9,2, az import 9 százalékkal nőtt. (Az első becslésben kisebb számokat közölt a hivatal. Akkor a kivitel 8,4, a behozatal 7,9 százalékos növekedéséről számoltak be.)
Idén az első hét hónapban a kivitel értéke 49,1 milliárd euró (15 094 milliárd forint), a behozatalé 45,4 milliárd euró (13 934 milliárd forint) volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 3,8 milliárd eurót (1160 milliárd forintot) tett ki, ami 237 millió euróval (107 milliárd forinttal) haladta meg az előző év azonos időszaki szintet.
Gyengült a forint
2014 január–júliusában a külkereskedelmi termékforgalom forintárszínvonala 2013 január–júliusához viszonyítva kivitelben 0,4 százalékkal emelkedett, a behozatalban 0,2 százalékkal csökkent. A cserearány 0,6 százalékkal javult.
A forint az euróhoz képest 3,9 százalékkal értékelődött le, míg a dollárhoz hasonlított árfolyama 0,4 százalékkal erősödött.
Szektorokra lebontva
A gépek és szállítóeszközök volumene kivitelben 10, a behozatalban 9,3 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz viszonyítva. A volumennövekedést a teljes időszakban a hazai autógyárak és az autóipari beszállítók folyamatosan felfutó termelése, forgalma határozta meg.
A kivitelben a legnagyobb súlyt képviselő közúti jármű kivitele csaknem másfélszerese volt az egy évvel ezelőtti szintnek. Az autóipari termékek gyártásához kapcsolódó közúti jármű (főként az autóalkatrészek és tartozékok), az energiafejlesztő gép és berendezés és a villamos gép, készülék és műszer egyes árucsoportjainak forgalma szintén jelentősen emelkedett. A kisebb részarányú egyéb szállítóeszközök – elsősorban a vasúti járművek alkatrészei – exportja ugyancsak számottevően nőtt.
Van, amiből kevesebb megy ki és jön be
A folyamatosan zsugorodó részarányú híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék mindkét irányú forgalma negyedével volt alacsonyabb, mint 2013 azonos időszakában.
A külkereskedelmi forgalom mintegy harmadát kitevő feldolgozott termékek exportvolumene 6,7, az importé 10 százalékkal haladta meg a 2013. január–júliusi szintet. Az export bővülésében az autógyártásban felhasznált szakmai tudományos ellenőrző műszer kereskedelme volt a legjelentősebb tényező. Behozatalban a gumigyártmány, a fémtermék, valamint a vas és acél növekedése volt meghatározó. Az árufőcsoport forgalmában jelentős súlyú gyógyszer és gyógyszerészeti termék esetében az import volumenét egyszámjegyű bővülés jellemezte, az exportvolumen ugyanakkor harmadik hónapja maradt el kismértékben a bázisidőszaki szinttől.
Az adatok mögött
A kivitel csökkenésében szerepet játszott az Oroszországba és Ukrajnába irányuló kiszállítások visszaesése, amelyet azonban az uniós tagállamokkal megélénkült forgalom nagymértékben kompenzált - írja a KSH.
Az energiahordozók importvolumene – a forintárak csökkenése mellett – 9 százalékkal volt több, mint 2013 január–júliusában. A kőolaj és kőolajtermék importvolumene az utóbbi pár hónapban mért jelentős növekedésnek köszönhetően az időszak végére már némileg meghaladta a bázisidőszaki szintet. A kőolaj behozatalának relációs szerkezete átrendeződött: az orosz beszerzések csökkenését az iraki szállítmányok pótolták. A természetes és mesterséges gáz importvolumene a hazai gáztározók feltöltése miatt március óta töretlenül bővül, így az időszak végére több mint hatodával felülmúlta a bázisidőszaki szintet. A villamos energia importvolumene az alacsony világpiaci árak mellett ötödével nőtt.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 7,6, az importé 7,2 százalékkal emelkedett 2013. január júliushoz képest. A gabona- és gabonakészítmény kivitelének volumene közel ötödével haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Ezen belül a kukoricakiszállítások értéke harmadával nőtt, míg a búzáé közel 20 százalékkal visszaesett, mindkét termékkör árszínvonalának csökkenése mellett. Dinamikusan bővült a hús és húskészítmény exportja, elsősorban a baromfi- és sertéshús megnövekedett kivitele miatt. A forgalom élénkülésben szerepet játszott az uniós tagállamok mellett a távol-keleti piacokra irányuló export bővülése is. Az egyéb táplálkozásra alkalmas készítmény – főként az étrend-kiegészítők, illetve az élelmiszer-alapanyagok forgalmának élénkülése folytán – mindkét irányban több mint tizedével növekedett.
Az unión belül és azon kívül
2014. január–júliusban az export 79, az import 75 százalékát bonyolítottuk le az EU-tagállamaival. Ebben a viszonylatban a kivitel volumene 11, a behozatalé 14%-kal volt több, mint 2013 azonos időszakában. A többlet 5,0 milliárd euró (1523 milliárd forint) volt, ami 596 millió euróval (119 milliárd forinttal) csökkent.
Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 1,7 százalékkal nőtt, az importé 2,8 százalékkal csökkent 2013. január–júliushoz képest. A külkereskedelmi mérleg hiánya ebben a viszonylatban 1,2 milliárd euró (363 milliárd forint) volt, 833 millió euróval (226 milliárd forinttal) kevesebb, mint egy évvel korábban - írja a KSH.
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
