Tálas Péter emlékeztetett arra, hogy korábban is voltak már olyan szakmailag támogatható racionalizálási elképzelések, amelyek összevonásokról, a párhuzamosságok megszüntetéséről, költségvetési takarékoskodásról, illetve a hatékonyabb, célszerűbb működés érdekében bevezetendő szervezeti változtatásokról szóltak. Miután azonban a terület szabályozásának átalakításához kétharmados parlamenti támogatásra van szükség, ezeknek a változtatásoknak nem volt meg a politikai háttere.
 
Hatékonyság szempontjából feltétlenül üdvözölhető, hogy ezután az egyes polgári titkosszolgálatok - a katonai szolgálatokhoz hasonlóan - közvetlenül azokhoz a tárcákhoz kerülnek, ahol az általuk gyűjtött információk a leginkább hasznosulhatnak. A határon túli információgyűjtésre specializálódott Információs Hivatal értelemszerűen elsősorban a Külügyminisztérium munkájába segíthet be, az állam belső biztonságán őrködő Nemzetbiztonsági Hivatal, illetve a titkosszolgálati munka technikai háttérfeltételeit biztosító Nemzetbiztonsági Szakszolgálat pedig elsősorban a Belügyminisztériummal együttműködve lehet eredményes - mondta a szakember.

A most bejelentett változtatások ugyanakkor nem adnak választ azokra a szakmai körökben elterjedt felvetésekre, hogy a felesleges párhuzamosságok megszüntetése érdekében össze kellene vonni a polgári és a katonai felderítést, illetve elhárítást - tette hozzá Tálas Péter.

A szakember megjegyezte azt is, hogy a közvélemény, a laikusok számára jelentheti a titkosszolgálatok egyfajta hierarchikus, közjogi leértékelését, ha megszűnik kormányzati reprezentációjuk, már nem önálló miniszteri, vagy államtitkári felügyelet alatt állnak.

A parlamenti bizottsági ellenőrzés hatékonyságát Tálas Péter szerint nem csökkenti, hogy a titkosszolgálatok az állami szervezetrendszer "eldugottabb", kevésbé frekventált pontjaira kerülnek. Ugyanakkor viszont nem lehet kizárni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztja körüli - egyébként a szakértő megítélése szerint meglehetősen "feltupírozott" - huzavona is közrejátszhatott abban, hogy a titkosszolgálatokat három tárcához - külügy, belügy, honvédelem - széttelepítik.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a katonai titkosszolgálatok a rendszerváltás óta a honvédelmi tárcához tartoztak, csupán a három polgári titkosszolgálatot felügyelte mostanáig egy önálló kormánytag, miniszter, vagy államtitkár.

MTI