A magyar állam a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval kötött hitelmegállapodás nélkül is képes lehet 2013 végéig finanszírozni adósságát, ehhez azonban tartósan a jelenlegihez hasonló, kedvező nemzetközi piaci hangulat szükséges - vélik az MTI által kedden megkérdezett banki elemzők.
Orbán Viktor miniszterelnök kedd reggel azt mondta, hogy Magyarország - az idei teljesítményéhez hasonlóan 2013-ban is képes lesz IMF-megállapodás nélkül biztosítani a gazdaság finanszírozását. A miniszterelnök szerint 2013 első negyedévére már kiderül "a magyar gazdaság finanszírozásának néhány kérdése: olcsóbban vagy drágábban, IMF-fel vagy IMF nélkül".
A piaci finanszírozás fenntarthatósága nem tőlünk függ
Az államadósság finanszírozása illetve refinanszírozása mind elméletileg, mind gyakorlatilag megoldható EU/IMF-megállapodás nélkül, feltéve, hogy a nemzetközi pénzpiaci helyzet nem romlik - mondta Orbán Viktor beszéde után az MTI kérdésére Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője ugyanakkor felhívta a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyeket számba kell vennie a kormánynak. Az első, hogy nemcsak a pénzpiac, hanem a befektetők, a potenciális beruházók számára is az "IMF-megállapodás pecsétje" a gazdaságpolitika iránti bizalom pecsétjével" egyenértékű - hangsúlyozta Kondrát Zsolt. Ennek hatását aligha lehet rövid távon forintban kimutatni, de a beruházások esetleges elmaradása, illetve további lassulása a növekedés és az adóbevételek szempontjából is mérlegelendő tényező.
"Ha a finanszírozási kérdésre szűkítjük le a kérdést, akkor az látszik, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a többlet forintkibocsátás révén 3 milliárd eurót képes mobilizálni idén, amennyiben a jelenlegi tempó kitart az év végéig" - fogalmazott az MKB Bank vezető elemzője, aki úgy látja, hogy ehhez hasonló összeget jövőre is képes mobilizálni az ÁKK.
Itt jelentkezik azonban az egyik kockázat, hiszen a forintban kibocsátott állampapírok nagyobb részét külföldi befektetők veszik, akik a számított hozam mellett éberen figyelik az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos híreket.
A befektetők rajta tartják a szemüket a jegybanki tartalékokon
A másik kockázati elem abból fakad, hogy a jelzett 3 milliárd euró mellett - ha ezt jövőre is összeszedi forintkibocsátásból az adósságkezelő - az ÁKK-nak 2013-ban forintért devizát kell vásárolnia a Magyar Nemzeti Bankból, és a jegybank ezt csak a devizatartalék terhére tudja teljesíteni. A devizatartalék 1-2 milliárd eurónyi csökkenése még nem, de ennél több már gondot okozhat, hiszen a befektetők számára a jegybank 30 milliárd eurót meghaladó devizatartaléka a biztonságos visszafizetés zálogát jelenti - hangsúlyozta Kondrát Zsolt.
Jöhet a devizakötvény-kibocsátás?
Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője szerint is elsősorban a külső gazdasági környezeten múlik, hogy Magyarország képes lesz-e IMF/EU-megállapodás nélkül finanszírozni magát. Rámutatott: az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris lazítása kedvező hangulatot teremtett a piacokon. A kormány ezt a kedvező globális környezetet kihasználhatná devizakibocsátásra, hiszen van kereslet a piacon - tette hozzá.
A közgazdász szerint nem jelent fenntarthatatlan folyamatot az ÁKK jelenlegi gyakorlata, hogy a lejáró devizaadósságot magasabb forintadósság-kibocsátással pótolja, jóllehet az 50 százalék körüli többlet forintkibocsátással nem lehet kihúzni 2014-ig devizakibocsátás nélkül.
Gárgyán Eszter úgy véli, hogy a jelenlegi piaci körülmények mellett nem lenne feltétlenül negatív piaci üzenete, ha az állam - eddigi kommunikációjával ellentétes módon - devizakibocsátást tartana még a hitelmegállapodás létrejötte előtt. Korábban elemzők rendre arra hívták fel a figyelmet, hogy egy hitelmegállapodás előtti sikeres devizakibocsátás azt az üzenetet közvetítené, hogy a kormány nem akar megállapodni a nemzetközi hitelezőkkel.
A megállapodás részben be van árazva?
Az elemző szerint mindazonáltal "be van árazva, hogy előbb-utóbb lesz valamiféle megállapodás, és fontos, hogy a kormány fenntartsa ennek reményét". Hangsúlyozta, hogy csak a megállapodás tudná orvosolni, vagy részben helyreállítani a piacok elveszett bizalmát.
Gárgyán Eszter szerint "csak akkor lesz megállapodás, ha van piaci kényszer", úgy vélte, devizakibocsátás hiányában a jövő év első negyedévének végén, a második negyedév elején már lehet olyan helyzet, hogy a kormány a megállapodás megkötésére kényszerül.
Az ÁKK június végi statisztikái szerint a harmadik negyedévben 1 935,1 milliárd forint, a negyedik negyedévben 1 354,7 milliárd, 2013 egészében pedig 3 418 milliárd forintnyi lejáró adóssága van Magyarországnak. Ebből rendre 360,1 milliárd, 556,1 milliárd, illetve 1 479,6 milliárd forint a lejáró devizaadósság.
Az ÁKK szeptember közepén közölte, hogy már majdnem teljesítette az egész idei évre vonatkozó 1 230 milliárd forintos forintkötvény-kibocsátási tervét. A nettó lakossági állampapír- értékesítés a tervezett 36 milliárd forint helyett 335,3 milliárd forint volt szeptember végéig. Az ÁKK az idén nem bocsátott még ki devizakötvényt. A 2011. decemberében közzétett kibocsátási terv szerint a teljes 4 589 milliárdos kibocsátás 31 százalékát jelentette volna a devizakibocsátás.
Az a nagy kérdés, hozzányúlnak-e az MNB devizatartalékához
2013-ban is képes lehet arra Magyarország, hogy a piacról finanszírozza magát - ez azonban nem tőlünk függ. A kedvező környezet miatt a devizakibocsátásnak sem lenne negatív üzenete, az MNB tartalékaihoz azonban óvatosan nyúlhat csak hozzá a kormány. Figyelmeztető jel, hogy az IMF-megállapodást már részben beárazta a piac.
