Az EKB alelnöke szerint Görögország számára az eurózónából történő kilépés "nagyon, nagyon súlyos helyzetet teremtene, és nem gondolják, hogy ez bekövetkezik annak dacára, hogy a piacok jó ideje napirenden tartják ezt a forgatókönyvet. Mint elmondta, az uniós vezetők és a görögök is azt szeretnék, ha Görögország a jövőben is a közös valutát használná.
| Görögország helyzete jelenleg sem mutat fényes képet. Friss adatok szerint május végéig az államháztartási hiány a GDP 4,5 százalékára nőtt, amely meghaladja az előző év azonos időszaki értéket. Valamint a várakozások szerint idén már az ötödik éve lesz recesszióban a görög gazdaság. Részletek>> |
Vítor Constancio szerint az EKB számára "rendkívül nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen" volna megbecsülni, milyen következményekkel járna, ha egy ország kilépne az euróövezetből. Az EKB portugál alelnöke szerint az adósságválság újbóli fellángolása az elmúlt hetekben sokkal inkább az Olaszországból és Spanyolországból érkező híreknek tudható be.
A Pénzügyi Stabilitási Jelentés ismertetésekor a frankfurti Európai Központi Bank alelnöke azt is elmondta: nem osztja azt a német nézetet, miszerint a bankunió csak akkor működőképes, ha előbb létrejön a fiskális, vagyis költségvetési unió. A határokon átnyúló bankfelügyeleti rendszer, egy bankkonszolidációs alap és a közös európai betétbiztosítás terve nem igényel nagy mennyiségű közpénzt a tagállamok adófizetőitől - áll a központi bank jelentésében.
Az EKB szerint bár ennek létrehozása nyilván eltart egy ideig, és jogi változtatásokat is igényel, három szempontból is hasznos volna. Egyrészt erősítené a bankok ellenőrzését az eurózónában, ezzel segítené a pénzügyi integrációt. Másrészt korlátozná a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, amivel zökkenőmentesebbé tenné a közös monetáris politika működését. Harmadrészt "minimalizálná az adófizetők kockázatát a pénzügyi intézmények megfelelő hozzájárulása révén".
A szervezet szerint az maga a megadás.
