A megbeszélésen Stoltenberg kitért azon washingtoni vádakra is, melyek szerint Phenjan fegyverekkel látja el Oroszországot. Észak-Korea ezt korábban már cáfolta, és pénteken Kim Jo Dzsong, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető befolyásos húga azzal vágott vissza, hogy az Egyesült Államok az, amely szítja a feszültséget az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokkal.
A Yonhap dél-koreai hírügynökségnek vasárnap adott interjújában Stoltenberg leszögezte: jóllehet az észak-atlanti szövetség elsősorban Európára és Észak-Amerikára összpontosít, nem hagyja figyelmen kívül a globális kihívásokat, így a Kína jelentette fenyegetést sem, hozzátéve, hogy erre válaszul a NATO szorosabbra igyekszik fűzni a szövetséget ázsiai partnereivel.
Jun Szok Jol dél-koreai elnök és Kisida Fumio japán miniszterelnök a NATO-tagországok tavalyi csúcstalálkozóján megfigyelőként volt jelen, ezt követően Dél-Koreában pedig a NATO megnyitotta az első diplomáciai képviseletét is. A lépést Peking élesen bírálta, Phenjan részéről pedig leszögezték, hogy "a NATO megjelenése az ázsiai és csendes-óceáni térségben csak az Európában dúló konfliktust hozza a térségbe".
Stoltenberg vasárnap mindazonáltal történelminek nevezte a Jun és Kisida részvételét a csúcson, és reményét fejezte ki, hogy a dél-koreai elnök ellátogat a következő, Vilniusban rendezendő találkozóra is.
Riasztó jelentések érkeznek a Gázai övezetből, több mint 140 ezer ember kényszerül elhagyni a palesztin terület déli részét. 
