„Mozgalmas időszak volt az elmúlt három hónap, amióta az utolsó Inflációs Jelentését márciusban publikálta a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A kőolaj hordónkénti ára 80 dollár alá csökkent, az ország kockázati felára is mérséklődött, és a szabályozói környezet is megváltozott az árstopokkal és árrésstopokkal kapcsolatban” – mondta Várpalotai Viktor, az MNB ügyvezető igazgatója a friss júniusi Inflációs jelentés bemutatása előtt csütörtöki sajtótájékoztatóján. A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a márciusban még 3,8 százalékos idei jegybanki inflációs várakozás júniusra 1,8 százalékosra csökkent.
Minden jobb lett
A legfontosabb befolyásoló tényezők között van az energiaárak alakulása – mondta Balatoni András igazgató. A Hormuzi-szoros megnyitása után ugyanis a kőolaj és a földgáz ára is csökkent. Tavasszal persze a fogyasztói árak a legtöbb országban emelkedtek a kőolajársokk miatt, de ezen a téren most már javulás várható.
A német ipar állapota is komoly hatással van a magyar gazdaságra, ott a kereslet élénkült, ám a gyártás ezt nem tudja követni. Az elemzők csak az év második felében számítanak a növekedés fokozódására, ami késést jelent a korábbi prognózishoz képest – hangsúlyozta Balatoni András.
Magyarországon a korábbi várakozásokhoz képest alacsonyabb lett az infláció (májusban 1,8 százalék volt éves szinten a KSH szerint). Ez részben az élelmiszerek, részben az iparcikkek, részben az üzemanyagárak alakulásának volt köszönhető.
Ráadásul a lakosság inflációs várakozásai is csökkentek áprilisban, ami kifejezetten jó hír, amikor az MNB a középtávú inflációs várakozásokat meghatározza. A vállalkozók inflációs várakozása sem volt még soha olyan alacsony az elmúlt hat évben, mint most, és ezek a hatások a béralkukban is megjelenhetnek.
A védett ár alatt maradhat a piaci ár
A forint árfolyamának erősödése, a kőolaj árának csökkenése és a finomítói marzsok szűkülése miatt a védett üzemanyagárat is ki lehetett vezetni, ugyanis tartósan a védett árak alatt alakulhat a benzin és a gázolaj ára a magyarországi benzinkutakon – hangsúlyozta Balatoni András.
Fotó: Klasszis Média
A kereslet is gyenge, aminek dezinflációs hatása van, ezért az MNB inflációs előrejelzése nagy mértékben csökkent. Az idei 1,8 százalékos áremelkedés után jövőre is csupán 2,3 százalékos inflációval számolnak.
Az első negyedéves GDP-adat is kellemes meglepetést okozott az MNB szerint, de vannak benne egyszeri hatások is. Ezek között volt a kiskereskedelmi forgalom bővülése, amit az eredményezett, hogy a védett árak miatt sokkal többet tankolt a lakosság, mint korábban.
Az ipari termelés egyelőre csak regionális szinten indult be, Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom megyében volt nagyobb bővülés az elindult nagy beruházásoknak köszönhetően (például BMW, CATL, SK On). A többi országrészben akkor várható fellendülés, ha a német ipar is beindul.
A mezőgazdaságban az MNB a tavalyinál kicsivel magasabb terményátlagot vár, de nagyok a kockázatok. Az MNB az idén összességében véve 2 százalékos GDP-növekedésre számít.
A nettó reálkeresetek az idén növekedhetnek, ráadásul a korábban vártnál nagyobb mértékben, mivel alacsonyabb lehet az infláció. Az első negyedévben a megtakarítási ráta magas volt, ami az év folyamán csökkenhet, és 9 százalék körül stabilizálódhat. A beruházási ráta 6, a fogyasztási ráta 85 százalék körül alakulhat. Az állami beruházások részben az uniós források, részben a saját forrásoknak köszönhetően növekedhetnek, ez 0,1-0,2 százalékponttal javíthatja a GDP-t.
Az export terén is kedvező változások várhatók, mivel nőhet a külső kereslet, és az elindult új gyárak is fokozzák a kivitelt. 2027-től már a fogyasztás mellett a beruházások és az export is kedvezően befolyásolhatja a gazdasági növekedést.
A költségvetés eredményszemléletű hiányára vonatkozó prognózist viszont megemelte a az MNB 6,5 százalékra.
Megszűnhetnének az árrésstopok
Az árrésstopokról is szól egy fejezet az Inflációs Jelentésben. Az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezésének hatását az árréskorlátozások idén június végi kivezetését feltételezve vizsgálta az MNB. A jegybank úgy látja, hogy már csak mérsékelt áremelkedést hozna az árrésstopok eltörlése, a boltok július és szeptember között fokozatosan építenék ezt be az áraikba.
Az árréskorlátozások életbe lépésekor tapasztalt összesen 1,4 százalékpontos technikai árcsökkentő hatás mintegy negyede épülne vissza az árakba.
Az infláció az árréskorlátozások azonnali kivezetése esetén is a jegybank 3 százalékos inflációs célja alatt maradna, így az intézkedés hatályon kívül helyezése nem veszélyeztetné az árstabilitást. Az árréskorlátozó intézkedések idén június végi kivezetése esetén az áremelkedés üteme éves átlagban az idén 2,0, jövőre 2,5, míg 2028-ban 3,0 százalékon alakulhatna – írja a jelentés.
Donald Tusk lengyel kormányfő aggódik. 
