|
| Tupolev 22M3. Forrás: wikipedia.org |
A világ közvéleményét viszonylag váratlanul érte, hogy Oroszország Szíria után immár Iránban is igénybe vehet katonai bázisokat. Ügyesen építi kapcsolatait az ujjászületett szuperhatalom, sokkal kifinomultabban, mint a szovjet időkben. Az iráni jelenlét megnöveli Oroszország szerepét a Közel-Keleten, egyúttal lehetővé teszi, hogy rövidebb repülőutakat lehessen megtenni a szíriai célpontok felé, nagyobb bombateherrel.
Kölcsönös előnyök
Az iráni Hamadán város melletti légibázist az orosz légierő hosszú hatótávolságú Tupoljev bombázói és Szuhoj vadászbombázói vették igénybe. Irán nemzeti védelmi tanácsának elnöke elmondta, hogy a kapcsolat stratégiai lett Moszkvával, célja az erőforrások megosztása a terrorizmus elleni harcban. Kétségtelen, hogy tavaly a két ország együtt kezdte támogatni Aszad rogyadozó szíriai rendszerét, az oroszok légitámadásokkal, Irán földi személyzettel is.
Az orosz-iráni kapcsolatok akkor kezdtek ugrásszerűen javulni, amikor tavaly sikerült megállapodnia Iránnak a nemzetközi közösséggel nukleáris programja leállításáról. Putyin már novemberben ellátogatott Teheránba, és azóta a két ország rendszeresen egyeztet a szíriai harci taktikát illetően. Iránnak azért döntő Aszad támogatása, mert ő a síita alavitákat képviseli (persze ehhez képest az egész országban akarna uralkodni), Oroszország pedig egyrészt korábbi szíriai bázisait akarta megmenteni, másrészt Aszad erőiben látott egyedül komolyabb potenciált az Iszlám Állam elleni harchoz.
Iraki légtér, méretes bombázók
Az iráni légibázis használatával kapcsolatban felmerül még egy kérdés: az iráni légtérből Szíria felé még egy harmadik ország légterét is igénybe kell venni. Ez elvileg Törökország is lehetne, pláne a hevesen javuló orosz-török kapcsolatok mellett, de valószínűleg inkább Irak fölött repülnek át, amire az is utal, hogy Oroszország engedélyt kért és kapott Irántól és Iraktól, hogy a Kaszpi-tengeren tartózkodó flotta hajóiról indított cirkálórakéták átrepülhessenek a két ország fölött.
A Reuters szerint az egyik orosz kormány-közeli tévécsatorna indokolta is, hogy miért fontos az iráni bázis igénybevétele: 60 százalékkal rövidül a megtett repülési távolság a nagyméretű Tupoljev bombázók számára, mivel a szíriai bázison méretük miatt nem tárolhatók, így eddig közvetlenül kellett az orosz bázisokról a szír célpontokig repülni. Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az Iránból induló gépek az Iszlám Államot és az Aleppo városának egy részét ellenőrző felkelők állásait egyaránt bombázták.
Nagyhatalmi célok
Ezek után az a kérdés, mennyire áttekinthető, hogy kinek mi a célja, és kinek ki az ellensége és ki a szövetségese. Amerika célja az, hogy az Iszlám Államot megsemmisítse, hisz a múltban is látszott, hogy bármilyen terrorállam létezése felerősíti a nemzetközi terrorizmust is. Ugyanezen okból harcolnak az oroszok is az Iszlám Állam ellen, hisz az ottani terroristák Oroszország muszlimok által lakott területeire is beszivárognak. A két nagyhatalom fő célja tehát azonos, de vannak kisebb eltérések is.
Az oroszok, miután Aszad erői mögé álltak, szövetségesük óhajára annak másik célját, a szíriai felkelők elleni harcot is támogatják. Ez különösen Aleppo városánál szembetűnő, amely úgy tűnik, Aszad szívügye. Amerika pedig valami tartós békét is szeretne, amely garantálja, hogy nem keletkeznek újabb terrorállamok, viszont ezt leginkább tárgyalásokkal szeretné elérni. Egyvalamiben megegyezik a két szuperhatalom stratégiája, korábbi példáikon tanulva: saját haderejüket nem akarják bevetni, a harcoló feleket a levegőből támogatják, illetve szakértőik irányítják a hadműveleteket.
Síita testvérek
Irán célja úgy tűnik, leginkább az, hogy síita hittestvérei mellett sorakozzon fel az arab világban. A legnagyobb csoportot az iraki síiták alkotják, utána jönnek a szíriai alaviták, és végül Jemenben van egy kisebb síita közösség. Irán emellett úgy tűnik, barátkozni is próbál valakivel, belátván, hogy az elszigeteltség őt magát is tönkreteszi. Most, hogy újra két szuperhatalom van, ismét lehet válogatni, és az oroszokat választották.
Kurdok és szunniták
Ugyanakkor, míg az oroszok és Irán csak a síitákat támogatják (Oroszország Szíriában, Irán Irakban is), addig Amerika jóban van a kurdokkal, az irakii síitákkal és a mérsékelt iraki és szíriai szunnitákkal egyaránt. Ez bonyolítja a képletet, de leginkább azért ilyen a helyzet, mert Amerikának egész Irakban viszonylag nagy a támogatottsága a mérsékelt erők között Szaddam megdöntése óta. Szíriában pedig logikus, hogy Aszad esküdt ellenségeit támogatják, hisz ők maguk látni sem akarják Aszadot, de kénytelenek számolni vele az orosz támogatás miatt.
Ez a kusza helyzet most még viszonylag kevés gondot okoz, de ha mindenki közös ellenségével, az Iszlám Állammal végeznek, muszáj lesz tisztázni, kinek mik a céljai, és hogy lehet ebből valamilyen status quo-t teremteni.
