Vélhetően félreértették nyilatkozatát, melyben arról beszélt, hogy egyharmadával is csökkenhet az önkormányzatok mai, háromezer milliárd forint körüli költségvetési főösszege. A közvéleményben ez úgy jelent meg, hogy ezer milliárd forintot vonnának el az önkormányzatoktól. Holott arról van szó, hogyha ez a pénz kikerül a helyhatóságok büdzséjéből, akkor azzal együtt az ellátandó feladatok közül is több elkerül az önkormányzatoktól – nyilatkozta Tállai András a Közbeszéd stúdiójában.

Példaként említette, hogy az alap- és középfokú oktatást is az állam szervezhetné tovább, akárcsak bizonyos államigazgatási feladatokat, például az építési hatósági, az okmányirodai avagy a gyámhivatali szolgáltatásokat.

Felkészülési időre azonban szükség van – mondta kérdésre válaszolva Tállai. Először is a parlamentnek kell elfogadnia ősszel az önkormányzati törvényt, másrészt az oktatási törvényt is át kell alakítani az oktatásszervezés rendszerének megváltoztatásához. Ez pedig legkorábban 2012 szeptember elsején, illetve 2013 január elsején léphet hatályba – az átállásra is elegendő idő lesz. A 2012-es költségvetés tehát még nyilván az eddigieknek megfelelően készül, jövőre még a feladatok sem változnak – hangsúlyozta a belügyi tárca államtitkára.

Eltűnik a működési hiány fogalma

A tervek között szerepel az önkormányzatok feletti komolyabb állami kontroll bevezetés is, például nem lehetne elfogadni olyan önkormányzati költségvetést, amely működési feladatokra vonatkozóan hiánnyal számol. Közben számos önkormányzat azért adósodott el, mert nem fedezte a feladatellátást az ahhoz rendelt állami támogatás. Ezt a passzust hogyan akarják bevezetni? - kérdezte a Közbeszéd.

Az EU-s országok zömében nem létezik a “működési hiány” fogalom, hiszen az oda vezetne, ahol Magyarország ma tart, hogy az önkormányzatoknak több mint a fele eladósodott, sok esetben a hiteleiket és közüzemi számláikat nem tudják fizetni – érvelt Tállai András.

Szerinte a mai helyzeten csak úgy lehet változtatni, hogy az önkormányzatok a feladatokhoz megkapják a szükséges források, az önkormányzatok pedig csak olyan feladatokat vállalhatnak el, amihez meg is van a pénzügyi forrásuk. Ha ugyanis továbbra is lehetne a kiadási oldalon többlettel tervezni a helyi költségvetést, akkor továbbra is sokan ezt választanák, és kérnék az államtól a kiegészítő támogatást vagy vennék fel a banki hiteleket, tovább adósítva az országot. Szeretnénk ennek megálljt inteni – szögezte le az önkormányzati politikus.

Nem szigorúbban az európai szabályozásnál

Tállai András visszautasította azokat a kritikákat, miszerint a tervezett kormányzati lépésekkel állami felügyelet alá vonnák az önkormányzatokat, szembe menve az európai mintákkal, az uniós irányelvvel, és végső soron a helyi függetlenség elvételét eredményezve bizonyos esetekben.

Aki ezt mondja, az nem ismeri az európai példákat; Franciaországban vagy Németországban sokkal szigorúbb rendszer működik, mint amit Magyarországon a kormány bevezetni tervez – sorolta érveit az államtitkár. A kormányzat legfőképpen azt szeretné elérni, hogy az önkormányzatok a jövőben ne vállalhassanak nyakló nélkül fedezet nélküli kötelezettségeket; ne lehessen olyan beruházásokat megépíteni, aminek a fenntartásáról például nincs életképes elképzelése a helyhatóságoknak.

A kicsiknek nem kell főállású polgármester

Azt a tervet, hogy bizonyos lélekszám alatti településeken ne lehessen főállású polgármester, Tállai András azzal indokolta, hogy az ötszáz fősnél kisebb településen nincs annyi közfeladat, hogy azt napi nyolc órában főállásban kellene ellátni. Magyarországon 1042 ötszáz fő alatti település van, hétszázötven településen a polgármester már mai is társadalmi megbízásban végzi a településvezetői munkát.

“Mi azt szeretnénk, hogy teljesen egyértelmű legyen már az önkormányzati választások előtt, hogy mely településen lehet főállásban ellátni a polgármesteri teendőket és hol nem. Azt a szemléletet szeretnénk bevezetni, hogy azokon a kétszáz-háromszáz fős településen ahol nincs ennyi feladata egy polgármesternek, azt ne lehessen főállásban ellátni”- fejtette ki Tállai András, aki elismerte: ez nem annyira pénzügyi takarékossági, hanem inkább elvi kérdés a kormányzat részéről.